|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - Szűrös Mátyás beszéde (13. rész)
|
Az öt esztendős munkaprogramot ezzel lezárván az Országgyűlés
ünnepi ülésen emlékezett meg az 1848-as forradalom évfordulójáról.
Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök ünnepi beszédében
hangsúlyozta:
- Történelmet élünk és történelemre emlékezünk. Március 15-ét
igazi nemzeti ünnepként ülhetjük meg, amikor a magyarság a
progresszió élvonalába lendülve megújulóban van, és úttörő szerepet
játszik Közép-Európa politikai arculatának megváltoztatásában, a
demokratizálódás jegyében.
- 1848 márciusa történelmünk nagy pillanata, amely újra és újra
felragyog és híveket toboroz Magyarországon. Csak a valóban nagy és
történelmi eseményeknek lehet és van ilyen hatalmas kisugárzása -
szögezte le. - Eszméi az időtől nem fakultak, s az akkori ifjak
lendülete akár a miénk is lehetne - bár a miénk lenne. Ez az ünnep
mindenkor a nemzeti összefogás példájára, a hősi erőfeszítés
élményére, a haladás élvonalába rugaszkodás esélyeire emlékeztetett.
Ezért volt, hogy március 15-ét szívében őrizte a nép, s próbálta
kisajátítani a mindenkori hatalom; ezért is volt, hogy a különböző
korok és rendszerek elfogultan és önkényesen bántak 1848 márciusának
nagyjaival; egyszer Petőfi, máskor Deák vált példává Kossuth és
Széchenyi neve mellett. Márpedig ők bármennyire másként akartak,
együtt váltak egésszé - emlékeztetett Szűrös Mátyás, utalva arra,
hogy múlt századi történelmünknek éppúgy nagyszerű értéke Eötvös
liberális alkotmányossága, nemzetiségi progressziója, mint Deák
politikai kultúrája, nagyfokú rugalmassága és pontos
helyzetfelismerése, vagy Petőfi forradalmisága, Kossuth polgári
radikalizmusa, Széchenyi gazdasági éleslátása és az emlékezet által
oly mostohán kezelt Batthyány Lajos törvénytisztelete és
szervezőképessége. Ma sincs ez másként, nincs egy és kizárólagos
igazság; éppúgy szükség van a forradalmi lendület és a fontolva
haladás híveire, a nagyívű látomásokra és a józan, szakszerű
tárgyilagosságra: ez így alkot egységes egészet - állapította meg.
A továbbiakban részletesen elemezte azokat a történelmi
folyamatokat, amelyek a forradalom kirobbanásához vezettek, majd a
szabadságharc máig ható mondanivalóját hangsúlyozta.
- Nemzetünk sok százados kitörési kísérleteinek tapasztalatai
arra intenek: minden téglára és tartóoszlopra szüksége van az olyan
nemzeti hajléknak, amely otthona lehet e száz viszály tépte
országnak és a benne élőknek. (folyt.köv.)
1990. március 14., szerda 17:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Az "Álljunk meg egy szóra" műsor vonatkozásában két észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy sérti a fülemet, hogy a legutóbbi két-három évben nagyon elharapózott a felvállalom kifejezés. Már senki sem mondja, hogy vállalom, vagy elvállalom, ezt a felvállalom szót, szinte divatként sokszor nem odaillő alkalmakkor használják. Kérjük erről Grétsi tanár úr véleményét. A másik téma egy rendkívül zavaró jelenség, ami a mai nyilvánosság előtt való beszédben sajnos vezető politikusok és képzett szónokok esetében is, hogy a beszéd közti szüneteket ő hanggal tölti ki, ezt lassan ma már mindenki átveszi...
- Azt szeretném megkérdezni a TV2 programjától, hogy a horgász műsor, vagyis nem tudom a pontos címét, mikor lesz, mikor fogják adni, és hogy mi lesz benne. Amúgy nekem nagyon tetszik a TV2 műsora, ha lehet akkor mindig csak azt nézem."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|