Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 27.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

A magyar helyzet alakulása (Nemzetközi sajtószemle)

"Fejtő Ferenc tollából hosszú elemzés jelent meg a legfrissebb magyar politikai fejleményekről az olasz konzervatív II Giornale-ban. A kétségtelenül felülről kezdeményezett, de a közvélemény nyomására megindult forradalom Fejtő szerint abban áll, hogy az MSZMP Központi Bizottsága - elsőként a hatalmon lévő kommunista pártok között - megnyitotta az egypártrendszerről a többpártrendszerre való áttérés intézményesítése útját. A magyar politológus ez után elmondja, hogy a Kisgazda- és a Szociáldemokrata Párt máris szerveződik, majd arra a kérdésre próbál választ adni: milyen magatartást fognak tanúsítani az új pártok a többpártrendszer tényleges megvalósulása után? Fejtő a következőket írja: A nem kommunista pártok és szervezetek kijelentették, hogy a kommunista pártot nem akarják teljesen kirekeszteni a hatalomból, akkor sem, ha - amint az előre látható - csapatainak túlnyomó része elpártol tőle, és szabad választás esetén a szavazatoknak csak 5-10 százalékát fogja megkapni. "

Egyfejű sas - sarlóval és kalapáccsal (1. rész)

1990. március 02.péntek (MTI-Panoráma) - Furcsa, de így van: a közép- és kelet-európai államszocialista rendszerek bukása miatt Ausztriában viták tárgyává lett az ország állami címere. Illetve csak egy eleme: a benne található sarló és kalapács. Sok osztrákot feszélyezi a címernek ez a jellegzetessége, amióta a környező keleti országok a kommunista eszmevilág külsőségeitől is szabadulni igyekeznek, felszámolva a mozgalmi jelképek, minősítések ( a vörös csillag, a sarló és kalapács, vagy a köztársasági államforma ,,szocialista,, és ,,népi,, jelzője) állami szintű használatát.


A sarló-kalapács motívum az osztréák címerben azonban régi
hagyomány, igaz, a kommunizmus térhódításának kezdeti korszakában
gyökerezik. Ezt a címert a Habsburg-birodalom felbomlása után, 1919
májusában fogadta el a Német-Ausztriának nevezett egyik utódállam,
az első osztrák köztársaság parlamentje. Akkor a birodalmi címer
kétfejű sasát egyfejűvé alakították, törzsére piros-fehér-piros
nemzeti színű pajzsot, a sasfejre a császári korona helyett és - a
polgárság jelképeként - városfalat utánzó tégla-koronát, a madár
lábainak karmai közé pedig sarlót és kalapácsot illesztettek. A
munkásmozgalom addigra már világszerte elterjedt szimbólumaival a
munkások és parasztok fontos államalkotó és társadalmi szerepét
akarták kifejezni. Heraldikai felhasználásuk egyúttal tükrözte a
forradalmi hangulatú parlament tagjainak azt a várakozását, hogy az
orosz, a magyar és a bajor tanácsköztársaság megalakulása után
hamarosan Ausztriában is győzni fog a proletárdiktatúra.

    Ám a történelem másként ,,rendelkezett,,: a kommunista
forradalom nem tört ki, az országot 1938-ban bekebelezte a hitleri
Németország, majd 1945-ben megszületett a második, a mai
köztársaság. Az új állam csak annyit változtatott a korábbi címerén,
hogy a náci uralom aloli felszabadulás emlékére a címersas lábain
szétszaggatott bilincs-láncot helyezett el. 1954-ben, nem sokkal az
1955. évi osztrák államszerződés megkötése és a szovjet megszálló
csapatok kivonulása előtt a kereszténydemokrata irányzatú néppárt
ugyan követelte, hogy a címerből távolítsák el a sarlót és a
kalapácsot - mint ,,az elnyomás és függőség jelképeit,, -, de
kívánságának nem tudott érvényt szerezni.

    A vitát a Wochenpresse címő hetilap indította el. Jan uár végén
m,aga a főszekesztő, Hans Magenschab hozta a közvélemény tudomására
vezércikkben azt a nézetét,. miszerint az osztrák címer ma már nem
felel meg az ország helyzetének, a kor szellemének. Hivatkozott
tapasztalataira: eszerint a cimerben lévő sarló-kalapács miatt
Ausztriát külföldön már korábban is valamiféle kommunista
alávetettségű országnak tekintették. (folyt)



1990. március 2., péntek 10:23


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- Az "Álljunk meg egy szóra" műsor vonatkozásában két észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy sérti a fülemet, hogy a legutóbbi két-három évben nagyon elharapózott a felvállalom kifejezés. Már senki sem mondja, hogy vállalom, vagy elvállalom, ezt a felvállalom szót, szinte divatként sokszor nem odaillő alkalmakkor használják. Kérjük erről Grétsi tanár úr véleményét. A másik téma egy rendkívül zavaró jelenség, ami a mai nyilvánosság előtt való beszédben sajnos vezető politikusok és képzett szónokok esetében is, hogy a beszéd közti szüneteket ő hanggal tölti ki, ezt lassan ma már mindenki átveszi... - Azt szeretném megkérdezni a TV2 programjától, hogy a horgász műsor, vagyis nem tudom a pontos címét, mikor lesz, mikor fogják adni, és hogy mi lesz benne. Amúgy nekem nagyon tetszik a TV2 műsora, ha lehet akkor mindig csak azt nézem."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD