|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (42. rész)
|
Csupán néhány országban térnek el ettől: békében önkéntesekből álló
haderőt tartanak fenn, háború esetére azonban ezen államok is
általános hadkötelezettséget érvényesítenek. Emellett az országok
egy részében kombinált megoldásokat alkalmaznak: az általános
hadkötelezettségre épített reguláris haderők kiegészülnek
önkéntesekből szervezett milíciákkal.
Hazánkban az első világháború éveit leszámítva 1939 óta van
általános hadkötelezettség. Ez felel meg a XX. században a modern
kor és a hadseregépítés korszerű követelményeinek. Ugyanakkor
korszakváltáshoz közeledünk ezen a téren is. A hadügy fejlődése
békeidőben a hivatásos katonák növekvő arányát követeli meg, de még
nem nélkülözheti a sorozott állomány igénybevételét, a jelentős
számú, jól felkészített tartalékost, bár megfelelő feltételek esetén
szolgálati idejük egyre csökkenő mértékű lehet.
Korunkban a védelem, a biztonság elsődlegességének messzemenő
figyelembevételével is tekintettel kell lenni olyan társadalmi
igényekre, melyek az alapvető emberi jogok, a lelkiismereti és a
vallásszabadság alapján jelentkeznek, s megfelelő törvényes
szabályozás hiányában feloldhatatlan konfliktust idézhetnek elő az
állam és az egyes állampolgárok viszonyában. A hadkötelezettség és a
lelkiismereti szabadság, mint alkotmányos rendelkezések, bizonyos
esetekben előforduló disszonanciájának feloldására és a harmónia
létrehozására tett kísérleteknek számos formája, módja alakult ki
Európa sok országában.
Hazánkban 1977-ben tették meg az első lépést a hadkötelezettség
és a lelkiismereti szabadság felismert ellentmondásának feloldására,
amikor bevezették, törvényesen lehetővé tették a fegyver nélküli
katonai szolgálatot. Ez esetben a Jehova tanúi és a nazarénus
felekezethez tartozókról volt szó, akiknél a hitelveik tiltják a
fegyverhasználatot. Az intézkedés azonban csak részben érte el
célját, mivel a Jehova tanúi ezt a formát sem vállalták, s 1977 óta
a szolgálat megtagadóinak 95 százalékát épp e felekezet tagjai
tették ki.
Emellett egyre szélesebb körben jelentkezett az az igény is,
hogy azoknak is lehetővé tegyék a fegyver nélküli, vagy számos
országban már kialakult polgári szolgálatot, akik igazolható módon,
lelki alkatuk alapján nem tudják vállalni a fegyveres szolgálatot.
A törvényjavaslat az állampolgári egyenlőséget tartja szem
előtt. Ezért minden hadkötelest egyenlőként kezel - akár katonai,
akár polgári szolgálatban teljesíti a haza iránti kötelezettségét.
(folyt. köv.)
1989. június 28., szerda 19:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Az "Álljunk meg egy szóra" műsor vonatkozásában két észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy sérti a fülemet, hogy a legutóbbi két-három évben nagyon elharapózott a felvállalom kifejezés. Már senki sem mondja, hogy vállalom, vagy elvállalom, ezt a felvállalom szót, szinte divatként sokszor nem odaillő alkalmakkor használják. Kérjük erről Grétsi tanár úr véleményét. A másik téma egy rendkívül zavaró jelenség, ami a mai nyilvánosság előtt való beszédben sajnos vezető politikusok és képzett szónokok esetében is, hogy a beszéd közti szüneteket ő hanggal tölti ki, ezt lassan ma már mindenki átveszi...
- Azt szeretném megkérdezni a TV2 programjától, hogy a horgász műsor, vagyis nem tudom a pontos címét, mikor lesz, mikor fogják adni, és hogy mi lesz benne. Amúgy nekem nagyon tetszik a TV2 műsora, ha lehet akkor mindig csak azt nézem."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|