Rendszerváltás és az MTI

	Londoni értekezlet
London, 1989. április 18.(BBC, Panoráma) - Az európai biztonságról és együttműködésről szóló 1975-ös helsinki záróokmány 35 aláíró országának képviselői Londonban ma egy hónapos konferenciát kezdtek, amelyen az információk szabadabb áramlását, illetve a keleti és nyugati országokban tevékenykedő újságírók munkafeltételeinek javítását vitatják meg. Munkatársunk Iván Zoltán nem sokkal adásunk előtt érkezett meg az információs fórum plenáris üléséről, és most jegyzetekkel alaposan felszerelkezve itt ül velem szemben a stúdióban, Zoltán pontosan milyen értekezletről van szó? - Januárban a bécsi utóértekezleten megegyezés született arról, hogy számos kelet-nyugati találkozón tekintik majd át azt, hogy miként lehetne elősegíteni az elfogadott vállalások gyakorlatba való átültetését, illetve, hogy milyen haladás történt ezen a területen. Nagy-Britannia akkor jelezte, hogy kész megtartani egy információs fórumot, és ez a fórum zajlik jelenleg, illetve ma vette kezdetét Londonban. - Megváltozott légkörben - úgy is mondhatnám - pozitívan megváltozott légkörben ültek össze itt Londonban, arra gondolok, hogy a Szovjetunióban és néhány kelet-európai országban javult az emberi jogok helyzete és javult az információ áramlásának a lehetősége is. Mit gondolsz hogyan befolyásolja majd a vitákat ez a javult légkör? - Ez kétségtelen, hogy bizonyos szempontból megjavult a légkör a kelet-európai országokban, és ezt például megnyitó beszédében Margaret Thatcher miniszterelnök is hangsúlyozta. De ugyanakkor - amint erre utaltak külügyminisztériumi források, brit külügyminisztériumi források - bizonyos országokban a helyzet nem sokat javult, itt Csehszlovákiára, az NDK-ra és Romániára lehet gondolni, ahol, ha lehet még rosszabbodott is az utóbbi időben. A javulásból következik az, hogy valószínűleg itt nem a bírálat kerül most előtérbe, hanem inkább annak az útkeresése arra, hogy miféle módszerekkel lehetne még tovább javítani azon a helyzeten, amely például Magyarországon, vagy Lengyelországban, vagy például a Szovjetunióban alakult ki, és nyilvánvalóan, hogy a Nyugat bizonyos korábbi érvei vesztettek súlyukból. És az is valószínű, hogy a kelet-európai országok ezt ki fogják használni, és fölemelik majd azokat az érveket, amelyeket ők találnak megfelelőnek itt a konferencián. - Mint mondtad Margaret Thatcher nyitotta meg az értekezletet. Mit emelnél ki Thatcher asszony beszédéből? - Hát tudjuk, hogy Margaret Thatcher a szabad verseny híve és itt beszédében a gondolatok szabad versenyének fontosságát hangsúlyozta, mely nélkül - szerinte - tudatlanság, előítélet és elnyomás uralkodna a világban, és Margaret Thatcher is örömmel üdvözölte a Szovjetunióban és Kelet-Európa egyes országaiban, így Magyarországon és Lengyelországban végbement változásokat, és azt várja ettől a fórumtól, hogy bizonyos további intézkedéseket fogadnak el a részt vevő országok. Ugyanakkor Margaret Thatcher kitért itt a kormányok szerepére is és a törvények szerepére is. A miniszterelnök beszédének ebben a részében azt hangsúlyozta, hogy a törvényeknek igenis van szerepe a sajtó, televízió és más médiák szerepének korlátozásában, hiszen bizonyos esetekben élni kell velük, egyrészt az egyén jogainak védelmére a sajtóval szemben, másrészt pedig olyan esetekben, amikor bizonyos csoportok - és itt terrorista csoportokra gondolt kifejezetten Margaret Thatcher - visszaélnének a sajtó adta lehetőségekkel. - Úgy tudom, hogy a Nyugat kiindulópontját ezen az értekezleten a spanyol delegátus ismertette. Mik voltak a fő tételei? - Na most ez egy rendkívül érdekes dolog volt, hogy a Nyugat, az európai közösség 12 országának képviseletében valóban a spanyol külügyminiszter mondta el a beszédet, itt kitért arra, hogy az európai közösség országai milyen nagy fontosságot tanúsítanak a konstruktív együttműködésnek Kelet-Európa országaival, a helsinki vállalások fontosságát hangsúlyozta, és elemezte napjaink problémáit és megjegyezte azt, hogy sajnos a vállalások ellenére az alapvető emberi jogokat még mindig nem tartják figyelemben. Na most itt fölhívta a figyelmet arra, hogy a szavak és a vizuális információk forradalmi módon megváltoztatják világunkat, és olyannyira hozzáférhetőek, hogy immár szinte nevetséges dolog, politikai gátakkal megakadályozni őket. A beszéd hátralévő részében pedig elítélt egy meg nem nevezett országot, amely szemben a vállalt kötelezettségekkel, nemhogy elősegítené az információk szabad áramlását, hanem gátolja is azokat. - Bizonyára lesznek majd viták is, nemcsak diplomáciai mosolyok jegyében telik az értekezlet. Sokan úgy vélik, hogy van mit felróni a nyugati országoknak is, és aligha véletlen, hogy itt az információs fórum előestéjén adták ki az Amnesty International jelentését, amely korántsem elégedett az IRA 3 tagjának gibraltári agyonlövetése ügyében folytatott vizsgálat egyes pontjaival. Nem látja tisztázottnak azt, hogy a brit hatóságok az IRA-tagok letartóztatását tervezték eredetileg, vagy jó előre elrendelték-e a fegyverek használatát? +++ 1989. április 18., kedd
Vissza » A hírhez kapcsolódik »