|
|
 |
|
 |
Az MDF frakcióvezető nyilatkozata (1. rész)
|
1990. július 26., csütörtök - Kónya Imre, az MDF parlamenti
frakciójának vezetője nyilatkozatot juttatott el az MTI-hez, amelyet
teljes terjedelemben közlünk:
Az Országgyűlés 1990. július 25-i ülésén nem fogadta el a
közszolgálati tömegkommunikációs eszközök vezetőinek kinevezési
rendjéről szóló törvényt. A szavazás után vita alakult ki a
Parlamentben amiatt, hogy ki volt az, aki nem szavazta meg ezt a
rendkívül fontos javaslatot. A szavazás - tekintettel arra, hogy az
alapjavaslat a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállítására is
vonatkozott és több módosító javaslat is kapcsolódott hozzá - eléggé
bonyolult volt, és kívülállók számára nehezen érthető.
Szeretném előre leszögezni, hogy a kormánypártok a Pártatlan
Tájékoztatás Bizottságának felállításával egyetértettek, de a
bizottság működési rendjével és összetételével kapcsolatban nem
sikerült az ellenzékkel konszenzusra jutni. (Csak megjegyzem, hogy a
Haraszti Miklós féle SZDSZ-javaslat jogi hibái miatt is
elfogadhatatlan, pl. szerinte a PTB-be delegálhatna a Magyar Jogász
Szövetség, ilyen nevű szervezet azonban Magyarországon jelenleg
nincs.) A Parlament előtt, jogilag elfogadható javaslat a PTB-re
vonatkozóan nem volt. A közszolgálati tömegkommunikációs eszközök
vezetőinek kinevezési rendjéről azonban volt. Gáspár Miklós (KDNP)
képviselő javaslata. Ennek, és csak ennek elfogadása esetén megnyílt
volna a lehetőség arra, hogy a köztársasági elnök kinevezze ezen
szervek vezetőit.
Gáspár Miklós javaslata nem kapta meg a szükséges kétharmados
többséget, mert a kormánypárti képviselők létszáma ehhez kevés, az
ellenzéki képviselők közül pedig - sajnos - senki nem szavazta meg.
Gáspár Miklós - kinevezési rendről szóló - javaslatának
leszavazása után már csak Haraszti Miklós eredeti javaslatáról
lehetett szavazni. Ez az eredeti javaslat tartalmazta azt is, hogy a
vezetők kinvezésére csak ,,a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága
általi nyilvános meghallgatásokat követően,, kerülhet sor. E
javaslat megszavazása esetén - tekintettel arra, hogy PTB nincs -
semmiféle lehetőség nem lett volna e tömegkommunikációs eszközök
vezetőinek kinevezésére. Következésképpen ezt a javaslatot a
kormánypártok képviselői nem szavazhatták meg. (folyt.köv.)
1990. július 26., csütörtök 19:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF frakcióvezető nyilatkozata (2. rész)
|
Tölgyessy Péter a Parlament ülésén azt állította, hogy Haraszti
Miklós javaslatából a PTB általi meghallgatásra vonatkozó rész, mert
a PTB-t a Parlament nem fogadta el, értelemszerűen kimaradt. Itt szó
szerint idézem szavait a jegyzőkönyvből:
,,Nagyon emlékszem, hogy az elnök azt elmondta, hogy
értelemszerűen ez a rész, mivel a Parlament ezt nem fogadta el,
elhagyásra kerül.,, (Jk. 252.o.)
(A nem jogászok számára szeretném megjegyezni, hogy az elnök nem
hagyhat el semmit, az ügy ura az előterjesztő, csak ő döntheti el,
hogy indítványát megváltoztatja-e vagy sem.)
A hiteles tájékoztatás céljából szó szerint idézek a
jegyzőkönyvből.
Szűrös Mátyás mielőtt feltette volna a szavazásra Gáspár
Miklósnak a vezetők kinevezési rendjére vonatkozó javaslatát, a
következőket mondta: ,,A bizottsági jelentés 1/b pontjának 2. része
tartalmazza dr. Gáspár Miklós módosító javaslatát, amely a
törvényjavaslat 6. paragrafusára vonatkozik, a javaslat lényege: a
jelölteket az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó
bizottsága hallgassa meg.
Megkérdezem Haraszti Miklóst, egyetért-e a módosító javaslattal?
Haraszti Miklós (SZDSZ):
,,Nem tudok egyetérteni vele.,, (Jk. 231. o.)
Ezután következett a szavazás, amelynek megfelelő eredménye
esetén lehetőség lett volna a közszolgálati tömegkommunikációs
eszözök vezetőinek kinevezésére. Az eredmény 166 igen, (164
kormánypárti és 2 független képviselő), 76 nem (ellenzéki
képviselők), 33 tartózkodás (ellenzéki, független és egy
kormánypárti képviselő). Az egy tartózkodó kormánypárti képviselő
igen szavazata esetén sem lett volna meg a kétharmados többség.
Ekkor már csak Haraszti Miklós eredeti javaslatáról lehetett
szavazni. Ez a javaslat azonban tartalmazta a PTB-t, és megszavazása
esetén a PTB felállításáig kizárta volna a kinevezéseket.
Tölgyessy Péter előbb már idézett mondatában azt állította, hogy
a PTB ,,értelemszerűen,, kiesett ebből a javaslatból, és hogy az
elnök ezt mondta is. Túl azon, hogy az elnöknek nincs joga
visszavonni más személy javaslatát, Haraszti Miklós pedig nem vont
vissza semmit, nézzük meg, mi áll a jegyzőkönyvben. (folyt.köv.)
1990. július 26., csütörtök 19:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MDF frakcióvezető nyilatkozata (3. rész)
|
(Elnök) ,,Kérem, egy kis konzultáció után a következő kérdést
teszem fel szavazásra, hogy az Országgyűlés elfogadja-e az eredeti
törvényjavaslat - tehát Haraszti Miklós törvényjavaslatának - 6., 7.
pontját, ebben már van egy kis probléma, mert a Pártatlansági
Bizottsággal kapcsolatos részeket az Országgyűlés nem fogadta el,
ezt tehát külön felteszem szavazásra. Világos, hogy szükséges ehhez
egyéb magyarázatot fűzni. (Zajongás. Közbeszólások: Világos.)
Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, készen áll-e a szavazásra.
(Közbeszólások: Igen, zaj
)
Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e az eredeti, Haraszti
Miklós-féle javaslat 6., 7. pontját.
Kérem szavazni.,, (Jkv. 232. o.)
Az elnök tehát jelezte, hogy a Haraszti-féle javaslattal baj
van, mert nincs Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága, de miután
Haraszti Miklós nem vont vissza semmit, nem tehetett mást, mint amit
a jegyzőkönyv tanúsága szerint tett is, feltette szavazásra az
eredeti (tehát a PTB általi meghallgatást is tartalmazó javaslatot.)
E javaslat elfogadása késleltette volna a kinevezéseket, mert a
PTB-t előbb fel kellett volna állítani, ahhoz azonban a rá vonatkozó
törvényt a Parlamentnek el kell fogadnia. A PTB feladata és
összetétele vonatkozásában nincs konszenzus a parlamenti pártok
között - e kérdésben további tárgyalásokra van szükség. Abban a
kérdésben viszont, hogy a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök
vezetőit a köztársasági elnök nevezze ki, teljes az egyetértés.
Ennek a törvénynek a meghozatalát azonban az ellenzék - a teljes
konszenzus ellenére - megakadályozta.
Így a kormánypárti képviselők nem tehettek mást, mint amit
tettek. Nem szavazták meg a Haraszti-féle javaslatot azért, hogy ne
kelljen várni a PTB kérdésében történő megegyezésre - bár a
megegyezést fontosnak tartják és folytatni szeretnék az egyeztető
tárgyalásokat - és lehetőség nyíljon egy, a kinevezésre vonatkozó új
törvényjavaslat gyors előterjesztésére, és ha az ellenzék nem
akadályozza azt meg - elfogadására. (MTI)
1990. július 26., csütörtök 19:05
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Az "Álljunk meg egy szóra" műsor vonatkozásában két észrevételt szeretnék tenni. Az egyik az, hogy sérti a fülemet, hogy a legutóbbi két-három évben nagyon elharapózott a felvállalom kifejezés. Már senki sem mondja, hogy vállalom, vagy elvállalom, ezt a felvállalom szót, szinte divatként sokszor nem odaillő alkalmakkor használják. Kérjük erről Grétsi tanár úr véleményét. A másik téma egy rendkívül zavaró jelenség, ami a mai nyilvánosság előtt való beszédben sajnos vezető politikusok és képzett szónokok esetében is, hogy a beszéd közti szüneteket ő hanggal tölti ki, ezt lassan ma már mindenki átveszi...
- Azt szeretném megkérdezni a TV2 programjától, hogy a horgász műsor, vagyis nem tudom a pontos címét, mikor lesz, mikor fogják adni, és hogy mi lesz benne. Amúgy nekem nagyon tetszik a TV2 műsora, ha lehet akkor mindig csak azt nézem."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|