Rendszerváltás és az MTI

	Új alkotmánytervezet
München, 1989. február 1. (SZER, Világhíradó) - Az új alkotmánytervezetről független szervezetek képviselői tárgyaltak tegnap az Igazságügyi Minisztériumban. Nyílt tárgyalás volt - sajtó, rádió, TV jelen -, ország-világ láthatta ismét: a hatalom leül tárgyalni, és meghallgatja az ellenzék véleményét - ami egyébként egyúttal ezeknek a csoportoknak az elismerése is. A kérdés csak az - és ez a tárgyaláson is felmerült: van-e értelmük, és ha igen, milyen formában - az efféle találkozóknak? Összefoglaljuk Budapestről érkezett híreinket: - A meghívott független szervezetek képviselői egy november 30-án készült alkotmánytervezetet kaptak kézhez január vége felé. Volt aki öt nappal, de volt, aki csak két (kettő!) nappal a találkozó előtt. Ugyanakkor kiderült, hogy napokon belül elkészül az Igazságügyi Minisztériumnak egy másik - újabb - tervezete, amelyet március 8-án bocsátanának az Országgyűlés elé. Miért hívtak össze egy találkozót? Hogy egy már túlhaladott koncepcióról tárgyaljanak? Esetleg azt a látszatot keltve a napokon belül elkészülő új alkotmánytervezettel, mintha az már a viták tapasztalatait is feldolgozta volna? Ezt az összes résztvevő szervezet képviselője szóvá tette, hozzátéve, hogy az eddig szokásos és nem túl eredményes - úgynevezett - társadalmi vita helyett meg kell találni a módját, hogy az alternatív szervezeteket intézményesen is bekapcsolják a törvény-előkészítések folyamatába. Lengyel László, aki a Nyilvánosság Klub és az Új Márciusi Front képviseletében volt jelen, és Tölgyessy Péter a Jogtudományi Intézetből, akit a Szabad Demokraták Szövetsége kért fel a részvételre, kifejtette, hogy nem lesz legitim az új alkotmány, ha az eddig szokásos módon fogadják el: ezzel a parlamenttel, amely már bebizonyította, hogy valódi vitára alkalmatlan. A jelenlegi alkotmánytervezet a jelenlegi erőviszonyokat tükrözi, amelyek igen gyorsan változnak. Új alkotmányt csak politikailag letisztult időszakban lehet hozni, demokratikusan választott parlamenttel. Az SZDSZ nevében résztvevő Magyar Bálint felhívta a figyelmet a jelenlegi alkotmánytervezet köztársasági elnök-koncepciójának veszélyeire. Az erős pozíciójú ..köztársasági elnök rendelkezne a rendkívüli állapot kihirdetésének, a Honvédelmi Tanács vezetésének a jogával, és a fegyveres erőkkel. Tölgyessy Péter szerint ez az MSZMP monopolhatalmának a bunkere lenne, ahová alkotmányosan vissza tudna vonulni, s egy erős köztársasági elnök bármikor úgy dönthetne, hogy kihirdeti a rendkívüli állapotot. A tervezet hivatkozik ugyan a nyugati példákra: a francia, az amerikai köztársasági elnökre -, az elnökválasztás nyugati gyakorlatát már nem hozta fel. Tölgyessy Péter szerint az új alkotmánytervezet csak részben tér el a sztálini modelltől. Jogilag megragadhatatlan fogalmakkal operál, és nem mondja ki, hogy a népszuverenitást egyetlen párt sem sajátíthatja ki. Tölgyessy Péter 117 pontban foglalta össze konkrét javaslatait a tervezet megváltoztatásáról. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter felkérte: megjegyzéseit részletesen leírva küldje meg számára. A ma reggeli sajtó részletesen beszámolt erről a találkozóról, ami még semmire sem kötelezi az alkotmány-előkészítő bizottságot, hiszen nincsenek meg sem az intézményes keretei, sem a garanciái annak, hogy a független ellenvélemények meghallgatásra találjanak. A tárgyalás során az igazságügy-miniszter többször is elszólta magát, mondván, hogy erről vagy arról a kérdésről már született döntés. Pedig a döntés egyedül a parlamentet illeti. De ettől a parlamenttől hogyan várható valódi döntés? +++ 1989. február 1., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »