Rendszerváltás és az MTI

	Grósz Károly interjúja a Tanjug hírügynökségnek (5.rész)
Az Európai Gazdasági Közösséggel és a KGST-vel való viszony: - Magyarország az Európai Gazdasági Közösséggel és minden más regionális vagy szakmai jellegű gazdasági tömörüléssel együttműködésre törekszik. Ez Távol-Keletre ugyanúgy vonatkozik, mint Európára - mondotta Grósz Károly. - Ami az európai Közös Piacot illeti: mi a jelenlegi szerződéses kereskedelmi kapcsolatnál messzebb nem mehetünk. Nem azért, mert nem akarunk, hanem mert a Közös Piac rendszere nem tud mindket befogadni. Ennek praktikus oka van. Az Európai Gazdasági Közösség Nyugat-Európa politikai közösségének alapjait vetette meg. Ebben a politikai közösségben egy szocialista állam rendszeridegen. Mi tehát nagyon szoros gazdasági együttműködésre törekszünk, nyitottak vagyunk, minden síkon keressük a hatékonyabb együttműködés feltételeit, lehetőségeit. Példaként említhetem, hogy szabványainkat az Európai Gazdasági Közösség szabványaihoz igazítjuk, de a szervesebb kapcsolat távlatai nem láthatók. Még egyszer mondom, ennek nem gazdasági, hanem politikai okai vannak - folytatta a főtitkár és rámutatott: Magyarországot nem vennék fel az Európai Gazdasági Közösségbe. Ezt Davosban egyértelműen tisztáztuk. Az Európai Gazdasági Közösség politikai közösséggé fog válni. Ez tíz vagy húsz év alatt végbemegy. Ebbe egy szocialista társadalmi rendszerű ország nem illeszthető be. Másrészt. Magyarországnak szüksége van a KGST-re. Nekünk egy jól működő KGST kell - mutatott rá Grósz. - Ezért javaslataim nem a KGST ellen, hanem egy jobban működő KGST-ért fogalmazódtak meg. Hosszú lenne, ha részletesen belemennénk a KGST-vel kapcsolatos programjavaslatunk ismertetésébe. De a fő iránya egyszerűen megjelölhető. Egy sokkal korszerűbb elszámolási, pénzügyi rendszerre van szükség a KGST-ben, és egy korszerűbb árrendszerre. Magasabb fokra kell emelni a termelési együttműködést, fokozatosan szabaddá kell tenni a tőke, a munkaerő áramlását. A KGST jelenlegi, központi tervirányításra épülő mechanizmusából sok mindent le kell vinni a vállalatok közötti együttműködés szintjére. Ennek a feltételrendszerét is létre kell hozni. Első elem egy olyan konvertibilis valuta, amely az együttműködést pénzügyileg is lehetővé teszi. Ki kell alakítani egy megfelelő elszámolási és intézményrendszert. Az irány csak az lehet, hogy a közös valuta válik konvertibilissé. Azt nem lehet tudni, hogy ennek mikor teremthetők meg a feltételei - egyszerre semmiféleképpen sem. Ezért mi az elszámolások részleges konvertibilitásának állápontját képviseljük. (folyt.) 1989. február 26., vasárnap 10:11
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »