Rendszerváltás és az MTI

	Bruno öt menetig bírta (1. rész)
1989. február 26. vasárnap (AP, Reuter, UPI, AFP) - Továbbra sincs méltó ellenfele az amerikai Mike Tysonnak, a profi nehézsúlyú ökölvívó világbajnoknak. Európai idő szerint vasárnap hajnali három órakor a Nevada állambeli Las Vegasban védte meg címét a 22 éves Tyson a nála öt évvel idősebb brit Frank Brunoval szemben. Bruno az ötödik menetig birta a 12 menetesre tervezett küzdelmet, akkor, öt másodperccel a gongszó előtt a mérkőzésvezető kihirdette Tyson győzelmét, technikai k.o.-val. Ezzel Tyson, minden idők legfiatalabb nehézsúlyú világbajnoka 36. győzelmét szerezte pályafutása során, eddig mindössze négy ellenfele birta végig a küzdelmet. Tyson továbbra is örzi veretlenségét. Ami Brunot illeti, 35. hivatásos mérkőzésén harmadik vereségét szenvedte el. Nem sikerült valóra váltania azt az álmát, hogy Bob Fitzsimmons 1897-es sikere után újabb nehézsúlyú világbajnoki címet szerezzen hazájának. A Las Vegas-i Hotel Hilton nagytermében zsúfolt ház, 9860 néző előtt rendezték az óriási érdeklődéssel várt mérkőzést. Bruno jóformán otthon érezhette magát, mert kétezer jótorkú brit szurkoló bíztatta, túlkiabálva a számbeli fölényben lévő amerikai nézőket. Tyson kilencedik címvédésére készült, azóta a hetedikre, hogy 1987-ben megszerezte mindhárom profiszervezet - a WBC, a WBA és az IBF - világbajnoki koronáját. A pénzdíjat - szokás szerint - már a mérkőzés előtt szerződésben rögzítették, az eredménytől függetlenül Tyson nyolcmillió, Bruno 3,8 millió dollárt kapott. Noha Bruno 1:7 arányban esélytelen volt Tysonnal szemben, a világbajnok olyan fergetegesen kezdett, amire talán senki sem számított. Egy félelmetes erejű jobbkezessel már a 14. másodpercben a padlóra küldte 9 centiméterrel magasabb és 5 kilóval súlyosabb ellenfelét, aki azonban azonnal felpattant, s állva várta, ahogy a bíró nyolcat számolt rá. Az első menet ezek után viszonylag kiegyenlített küzdelmet hozott, s már ekkor rányomta a bélyegét a találkozóra Bruno halogató, fogó taktikája. A kihívó hosszabb karjaival megpróbálta megelőzni az állandóan bulldogként támadó Tysont, s ha az nem sikerült, megpróbálta magához ölelni, s így hatástalanná tenni. Érdekes, az első három menetben még Bruno helyezett el több ütést Tyson fején és testén, de ezeknek ereje messze alatta maradt Tyson bombáénak. Az első menet végétől vérző Brunóval szemben Tyson a negyedik menetben került végleg fölénybe, noha a brit még ekkor is vitézül próbált visszatámadni. Egy ízben - úgy tünt - meg is rendítette a bajnokot, aki azonban egy pillanatnyi megtántorodás után tovább folytatta rohamait. (folyt.köv.) 1989. február 26., vasárnap 11:34
Vissza » Folytatásokkal »