Rendszerváltás és az MTI

	A SZOT ülése (1. rész)
1989. március 6., hétfő - A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfői ülésén felfüggesztette a magyar szakszervezetek jelenleg érvényben lévő alapszabályát, hogy megvalósíthassák a szövetségi rendszerre való áttérést. Az új alapokmány kidolgozásáig a decemberi országos tanácskozáson elfogadott irányelvek szellemében szerveződik újjá a mozgalom, s működnek tovább a szakszervezetek testületei. A testület tagjai megállapodtak abban: a Szaktanács felhívással fordul a tagsághoz, hogy a most kezdődő szakszervezeti választások során az érdekeiknek leginkább megfelelő formában, szakmai, foglalkozási, vagy munkahelyi elv alapján hozzák létre alapszervezeteiket; döntsenek az országos, ágazati és szakmai szervezetekhez való csatlakozásról; keressék az együttműködésre, a közös fellépésre vállalkozó szövetségeseket. A testület irányelveket fogadott el a magyar szakszervezetek előrehozott kongresszusának előkészítésére, a szakszervezeti testületek és tisztségviselők választására. A Szaktanács döntése értelmében legkésőbb jövő év februárjáig megtartják a szakszervezetek kongresszusát, amely egyben az országos szövetség alakuló kongresszusa lesz. Polititkai pártoktól független, a tagság véleménye szerint alakított, felelős érdekképviseletet, érdekvédelmet folytató szakszervezeteket akarunk - hangsúlyozta a felhíváshoz és az irányelvekhez fűzött szóbeli kiegészítőjében Nagy Sándor, a SZOT főtitkára. Kiemelte: a szakszervezetek csak olyan gazdasági, szociális program megvalósításában partnerei az állami szerveknek, amely megfelel a mozgalom törekvéseinek. Irreális követelésekkel, felelőtlen, demagóg fellépéssel a szakszervezetek nem kivánják tovább súlyosbítani jelenlegi, amúgy is nehéz gazdasági helyzetet. Ugyanakkor nem fognak megértést tanúsítani a presztizsből fakadó, vagy szűkkörű érdekek, és homályos politikai szempontok iránt. Ezért a szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy teljes áttekintéssel rendelkezzenek a megtermelt tiszta jövedelem sorsa, elosztása felett. A szakszervezetek érdekeltek a demokratikus jogállam megteremtésében; abban, hogy a társadalom valós érdek-, nézet-, és értéktagoltságának megfelelő politikai intézményrendszer alakuljon ki hazánkban - folytatta a főtitkár. (folyt.köv.) 1989. március 6., hétfő 18:24
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A SZOT ülése (2. rész)
Azt azonban nem szabad megengedni, hogy a politikai harcok szétzilálják a mozgalmat. A szakszervezeteknek a politikai pártoktól függetlenül, teljes önállósággal kell tevékenykedniök, s aszerint kell alakítani viszonyukat az egyes pártokhoz, hogy azok programjukban, gyakorlati politikájukban milyen módon képviselik a munkavállalók érdekeit. Ezzel összefüggésben vetette fel a főtitkár a párt káderhatásköri listájának kérdését, valamint azt, hogy az érdekek ütközésekor milyen magatartást tanúsítson az a szakszervezeti tisztségviselő, aki egyben párttag is. Hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy a párt, vagy a pártok beleszóljanak a szakszervezeti vezetők választásába. Biztosítani kell a szakszervezeti tisztségviselők számára a szabad, párttestületük döntésétől eltérő véleményük kinyilvánításának jogát is - mondta Nagy Sándor. A dokumentumok feletti vitában több SZOT-tag kijelentette: véleménye szerint a sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyvének módosítása jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy az országgyűlés most tárgyalja. Ezzel kapcsolatban Nagy Sándor és Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára kifejtette: bár a szakszervezetek nem önálló törvényként kezdeményezték a sztrájk jogi szabályozását, ők ezúttal mégis azon a véleményen vannak, hogy a tanács bizonyos feltételekkel támogassa a sztrájktörvény megalkotását. A szakszervezetek csak abban az esetben tartják elfogadhatónak a sztrájktörvényt, ha az biztosítja a szolidarítási sztrájk lehetőségét, s azt, hogy munkabeszüntetéseket a dolgozók is kezdeményezhessenek. A szakszervezetek feltételei között szerepel: jogszerű sztrájk esetén a törvény ne zárja ki azt a lehetőséget, hogy ha a szakszervezet megállapodik a munkáltatóval, akkor a munkabeszüntetés idejére is lehessen bért kifizetni. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának a tanácskozásra meghívott képviselője kifogásolta, hogy a sztrájktörvény bizonyos esetekben az egyeztetési eljárást a Munka Törvénykönyve hatáskörébe utalja annak előírását betartva viszont az egyeztetésből kimaradnának a független szakszervezetek. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis, ha egy munkahelyen több szakszervezet működik, és közöttük nem jön létre egyetértés, valamilyen kérdésben, akkor a munkáltatónak a nagyobb taglétszámú szakszervezettel kell egyeztetnie. Nagy Sándor ezzel kapcsolatban kijelentette: ezt a megkülönböztetést a SZOT nem kérte, s így azt sem kifogásolja, ha ez a kitétel kimarad a módosított Munka Törvénykönyvéből. (folyt.köv.) 1989. március 6., hétfő 18:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A SZOT ülése (3. rész)
Ezt követően a tanács tájékoztatót hallgatott meg időszerű gazdasági és szociálpolitikai kérdésekről, valamint a SZOT apparátusának átalakításáról és a szakszervezetek megyei tanácsainak létszámcsökkentési intézkedéseiről. Sándor László, a SZOT titkára arról szólt, hogy a tagság bizalma a hivatalos gazdaságpolitika iránt megrendült, s a gazdaságirányítók jövőre vonatkozó elképzelései sok tekintetben elfogadhatatlanok a szakszervezetek számára. Csikós Pál, a SZOT titkára arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a kormány és a szakszervezetek vezetőinek legközelebbi, előreláthatóan még e hónapban megtartandó megbeszélésén a szakszervezetek újabb kompenzációs igénnyel fordulnak a kormányhoz. Mivel az árak a kormány és a SZOT korábbi megállapodásához képest nagyobb mértékben nőttek, ezért egyebek között a nyugdíjak és a családi pótlék további növelésére tesznek majd javaslatot, s igényelni fogják olyan csomagterv kidolgozását és megvalósítását, amivel a leginkább rászorulók gondjain enyhíthetnek. A szakszervezetek újabb javaslatainak megvalósítása összességében mintegy 5 milliárd forintot igényelne, s ebből 4,5-5 millió ember részesülhetne valamilyen formában. A szaktanács felhívást fogadott el március 15-e megünneplésére. Abban közös ünneplésre hívnak mindenkit, aki hajlandó átérezni napjaink történelmi felelősségét. Legyen ez a nap mindannyiunk ünnepe, az egész népé, a nemzeté, s álljon fölötte a társadalmunkat megosztó érdekeknek, szétszakító céloknak - tartalmazza a felhívás. A tanács állást foglalt május elseje megünneplésével kapcsolatban is. A testület indokoltnak tartja, hogy a nemzetközi munkásmozgalom e nagy ünnepe ezúttal szerves része legyen a szakszervezeti mozgalom megújulásának, a választásoknak. A SZOT felhívást ad ki május elseje méltó megünneplésére. A tanács hatáskörébe tartozó személyi kérdésekről is döntött. Egyebek között - nyugállományba vonulása miatt - felmentette beosztásából Búza Mártont, a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének igazgatóját. Helyette, az igazgatói posztra, Gidai Erzsébetet, az MSZMP Társadalomtudományi Intézetének osztályvezetőjét nevezte ki. Bálint Attilának, a Magyar Rádió szerkesztőjének személyében új szóvivője lett a SZOT-nak. (MTI) 1989. március 6., hétfő 18:53
Vissza »