 |
|
|
|
|
|
|
|
BBC:
Kisgazdapárti nézeteltérések
"Budapestről Sally Ackroyd arról
tudósít, hogy a Független Kisgazdapárt vezetésében komoly
nézeteltérések merültek fel. A párt vezetője bejelentette, hogy
négy tagot, köztük a párt politikai bizottságának két tagját
kizárták, amiért szembeszálltak a párt politikájával. Az említett
négy személy azonban visszautasította a kizárást, mondván, hogy a
döntés érvénytelen.
- A pártvezetőség szerint a négy párttag - Bába Iván, Légrádi
Tibor, Ravasz Károly és Jezsó István - figyelmen kívül hagyta a
politikai bizottság határozatait, és a párt politikájával
ellentétes tevékenységet folytatott. A Kisgazdapárt politikai
bizottságának tegnapi ülésén zárták ki őket. Heten a kizárás
mellett, öten ellene szavaztak és ketten tartózkodtak a
szavazástól."
|
|
|
|
|
|
 |
Mezőgazdaság: nyereséges tsz-ek pénzügyi gondokkal - körkép a TOT-konferencia előtt (1. rész)
|
1989. február 19., vasárnap - Indulatoktól fűtött légkör jellemzi a mezőgazdaság dolgában összehívott tanácskozásokat, termelőszövetkezeti zárszámadásokat, s a megyei tsz-szövetségeknél rendezett eszmecseréket, amelyek a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának február 24-25-re összehívott országos konferenciáját előzték meg. E fórumokon elhangzottak lényege ebben szándékban tömöríthető: talpon maradni. Ez tűnik ki az MTI tudósítóinak körképéből; tapasztalataik egy országos átvilágítás, mezőgazdasági röntgenfelvétel egy-egy részletét nagyítják ki.
Jellemző például, hogy a korántsem kedvező adottságú
Szabolcs-Szatmár megyében, ahol 117 közös gazdaság 1 milliárd 170
millió forintos rekordnyereséggel zárta az 1988-as esztendőt - s rég
volt ilyen: mindössze tíz a veszteséges tsz-ek száma -, a különböző
pénzügyi kötelezettségek teljesítése után olyannyira megcsappan a
jövedelem, hogy a szükséges fejlesztésekre nem jut elég pénz. A
termelőszövetkezetek egyharmadában megkezdődött a tartalékok
felélése. Hasonló a helyzet az ország túlsó szegletében: a Vas
megyei tsz-szövetség minap elkészült gyorsmérlege szerint az itteni
termelőszövetkezetek megalakulásuk óta a legjobb évet zárták, az 56
közös gazdaság közül egy sem volt veszteséges, együttes nyereségük
pedig elérte a 620 millió forintot, ennek ellenére decemberben
mintegy 220 millió forinttal kevesebb pénz volt számlájukon, mint
egy évvel korábban, s az év végi hitelállomány másfélszeresére nőtt.
(folyt.köv.)
1989. február 19., vasárnap 11:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mezőgazdaság: nyereséges tsz-ek pénzügyi gondokkal - körkép a TOT-konferencia előtt (2. rész)
|
Fejér megyében a 80-as évek elején még több mint egymilliárd
forint volt az itt gazdálkodó 62 tsz nyeresége, tavaly pedig alig
400 millió forintot könyvelhettek el a gazdaságok. A pénzügyi
gondokat tetézi, hogy főként a nagy állattartó, sok takarmányt
felhasználó termelőszövetkezetekben megnőtt az adózási kötelezettség
alá eső készletek értéke. A Szolnok megyei mezőgazdasági
termelőszövetkezetek szövetsége - egyetértésben a megye 55
gazdaságával - a helyzethez igazodó, stabil új szabályozórendszer
kialakítását sürgeti. Érv: a megyében már nincs olyan gazdaság,
amely a bővített újratermelésre képes lenne. Ugyanerre a folyamatra
hívták föl a figyelmet a Somogy megyei tsz-szövetség legutóbbi
kibővített közgyűlésén is, az okok között jelölve meg az egyre
tágabbra nyíló agrárollót: az agrártermeléshez szükséges ipari
eszközök árának a mezőgazdasági termékek-termények árát magasan
meghaladó mértékű növekedését.
Az új adórendszer megalkotásakor - legalábbis az országos
konferenciát megelőző fórumok számos fölszólalójának emlékezete
szerint - mind a vállalati, mind a szövetkezeti szférában az
adóterhek csökkentését hirdették meg célként. Termelőszövetkezeti
tapasztalatok mutatják, hogy ennek az ellenkezője valósult meg: nőtt
a nyereségadó és a társadalombiztosítási járulék, s újabb terhek
jelentkeztek - házalap, szakmunkásképzési hozzájárulás, új típusú
vagyonadó -, az alaptevékenységgel összefüggő áremelések viszont nem
nyújtottak ehhez fedezetet. S erre rímel, amit sok helyen, például a
Pest megyei gazdaságok vezetőinek tanácskozásán mondtak el: 1989-ben
az árak, adók, kamatok sürgős megváltoztatásán, a hitelkorlátozás
megszüntetésén túl - minden népgazdasági gond ellenére -
többlet-pénzforrásokat kell kapnia a mezőgazdaságnak. Meg kell
teremteni a mezőgazdasági sajátosságokhoz igazodó hitelgazdálkodást,
a mezőgazdasági termékek árképzése és ármegállapítása terén pedig ki
kell alakítani az értékarányos rendszert. Csakis így válhat lehetővé
az élelmiszerárak további növekedésének megállítása. Enélkül az
élelmiszertermelés sem a belső ellátásban, sem az ország
külgazdasági mérlegében nem tudja megtartani eddigi szerepét.
(folyt.köv.)
1989. február 19., vasárnap 11:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mezőgazdaság: nyereséges tsz-ek pénzügyi gondokkal - körkép a TOT-konferencia előtt (3. rész)
|
Nem kevés szó esett a tanácskozásokon a belső energiák
fölszabadításának szükségességéről, a tartalékokról, így a
szervezettségről, fegyelemről, piaci tájékozottságról és
alkalmazkodó-képességről, a tsz-tag, vagyis a termelő ember
érdekeltségéről, tisztes üzleti kapcsolatokról.
Fejér megyében például úgy vélik, hogy javíthatná termelési és
jövedelmezőségi pozícióikat a szorosabb együttműködés az ipari
üzemekkel. Több termelőszövetkezet kötött előnyös szerződést ipari
üzemekkel; ugyanakkor másfél éve sikertelenül próbálják tető alá
hozni azt a részvénytársaságot, amelynek keretében - a mezőgazdasági
profilba illően - az itt működő állatforgalmi és húsipari
vállalattal közösen javíthatnák a feldolgozás színvonalát, egyben
biztos piacot teremthetnének a sertéstartó gazdaságoknak. A
tsz-szövetség, hogy segítse az élelmiszergazdaságon belüli
együttműködést, létrehozott egy olyan irodát, amely a piaci
lehetőségek felkutatásával, termék értékesítésével, a termelők és a
feldolgozók összehozásával foglalkozik. Hasonló szándék vezeti a
Szolnok megyei tsz-szövetséget is, amely bizonyos közvetítő szerepet
vállal a gazdaságok, illetve a gabonaforgalmi és malomipari,
tejipari, cukoripar, húsipari cégek között, az áralkuban képviseli a
termelőszövetkezetek érdekeit. (folyt.köv.)
1989. február 19., vasárnap 11:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mezőgazdaság: nyereséges tsz-ek pénzügyi gondokkal - körkép a TOT-konferencia előtt (4. rész)
|
Nógrádban úgy ítélik meg, hogy a tsz-ek számára úgyszólván
egyetlen kitörési pont maradt: az ipari tevékenység fejlesztése. A
megye csaknem valamennyi termelőszövetkezete foglalkozik ipari
tevékenységgel, amelynek szerkezete az évek során fokozatosan
átalakul: ma már huszonhárom, a tsz-ek által ipari termelésre
alapított gazdasági társaság működik ebben a térségben. Ha az ipari
és a mezőgazdasági termelés arányát tekintve itt van az egyik pólus
- a termelőszövetkezetek nyereségének 80 százaléka az ipari
termelésből származik -, akkor a másik póluson bizonyára Baranya
található, ahol a közös gazdaságok összes termelési értékének
mindössze 14-15 százalékát adja az ipari munka.
A dél-dunántúli megye talán ezért szolgál a legjobb példával
arra, miért létkérdés a mezőgazdasági termelők számára, hogy
legalább a gazdálkodás légköri viszonyai kiegyensúlyozottak
legyenek, mert éppen elég kiszámíthatatlan az időjárás. Baranyában,
ahol a gabonatermesztésben, a hústermelésben, s a mezei gazdálkodás
más ágazataiban is kimagasló szinten és eredményességgel termelnek,
a tavalyi súlyos aszály alapjaiban rendítette meg a tsz-ek pénzügyi
helyzetét: minden harmadik agrárüzem veszteségessé vált, s míg az
előző esztendőben összeségében 1,2 milliárd forint nyereséget
könyvelhettek el, az idén ennek csupán harmadát, 400 millió
forintot. Az 59 közös gazdaság közül húsz zárta veszteséggel az
utóbbi esztendőt. Számos tsz-ben már ez év elején likviditási gondok
léptek fel, s a normális üzemvitel költségeit - az alkatrész, az
üzemanyag, a műtrágya árát, a munkabért - sem tudják fizetni. A
tsz-szövetség közbenjárására a bankok az idei hitelkeret
megnyitásával igyekeztek segítséget nyújtani az önhibájukon kívül
bajba jutott gazdaságoknak, a hasonló csapások kivédésére azonban
hosszú távon semmilyen garancia nincs. Ma már új ipari tevékenység
megindítása igen nehéz, mivel erősen tőkeigényes vállalkozásokról
van szó, s erre a gazdaságok nem tudják előteremteni a pénzt.
(folyt.köv.)
1989. február 19., vasárnap 11:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mezőgazdaság: nyereséges tsz-ek pénzügyi gondokkal - körkép a TOT-konferencia előtt (5. rész)
|
Marad a kooperáció, aminek azonban az a hátulütője, hogy az
együttműködésben mindig az ipari vállalat érdeke a meghatározó: a
kevésbé gazdaságos termékeit bízza a tsz-re, esetleg veszélyes
technológiát helyez ki falura, ennek terheit a partnerre hárítva.
Végső soron tehát agrárpolitikai feladat - az egész népgazdaság
érdeke - olyan feltételeket teremteni, hogy a pusztán mezőgazdasági
termeléssel foglalkozók is boldoguljanak, lehetőségük legyen a
műszaki-anyagi-technikai fejlesztésre, a versenyképes termelésre. A
gazdaságok egyik legfontosabb feladata pedig - amint ezt például a
Hajdú-Bihar megyei tsz-szövetségnél megfogalmazták -, hogy felszínre
hozzák az emberi tudásban, igyekezetben rejlő tartalékokat, ami csak
akkor lehetséges, ha a termelőszövetkezeti tagokat közvetlenül
érdekeltté teszik a termelés hatékonyságában. Véleményük summázata:
minden tag számára a közös gazdaságban végzett munkája révén
megélhetést és szociális biztonságot kell nyújtani, egyszersmind
lehetővé kell tenni azt is, hogy a vállalkozó szellemű, többre
törekvő emberek akár nagyüzemi keretek között, akár csoportosan vagy
egyénileg kamatoztathassák igyekezetüket, szakértelmüket. (MTI)
1989. február 19., vasárnap 11:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Tegnap hallottuk, hogy a bánáti farsangról lesz valamilyen műsor, nem tudtuk megjegyezni mikor és a mai műsorismertetést nem hallottuk, nagyon szeretném kérni, hogy ha lehet hivjanak vissza 06-26-66 427
- 46/32-3o3 Miskolc: dr Oláh Andor előadása elhangzott-e már, mert most jöttem haza és szerettem volna meghallgatni.
- Nagy Szilvia 331-659: Az állatkiállitás hol és mikor mettől-meddig tart. Kérem, hogy tessék visszahivni.
- Horváth Mihály: Tisztelem és becsülöm, nagyon szépen beszélnek a TV2-esen, minden elismerésem önöknek, csak az a nagy kérésem, hogy ne használjanak annyi idegen szót. Mert sajnos az ember mondjuk ha nyugdijas és sokan vagyunk ilyenek nem ismerjük ezeket az idegen szavakat, és önöktől elvárjuk azt és azt hiszem meg is követelhetjük, hogy magyarul szépen tanitsanak minket időseket, kozepkoruakat és a fiatalokat is."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|