Rendszerváltás és az MTI

	Alternativ szervezetek az új alkotmány-koncepcióról (1.rész)
1989. január 31., kedd - Az alternatív szervezetek képviselőivel konzultált kedden az Igazságügyi Minisztérium az új alkotmányszabályozási koncepció tervezetéről. Tölgyessy Péter - aki a Szabad Demokraták Szövetségének kérésére vett részt - elmondta: ez a koncepciótervezet tárgyalási alapként elfogadható, de sok módosítást igényel. Több mint 100 pontban összegezte véleményét. Megítélése szerint fontos, hogy a törvény preaumbulumában a méltassák a magyar államiságot. A gazdasági és a társadalmi rendre vonatkozó fejezet fölösleges. Az alapelvek című szakasz deklarálja: a nép gyakorolja a hatalmat választott képviselői útján, a népszuverénítást egyetlen párt, csoport, személy sem sajátíthatja ki magának. A pártszabályozást az emberi jogokról szóló fejezetben kell rögzíteni. A tulajdonformáknak az alapjogok között ajánlatos helyet adni. Az emberi jogok kérdését részletesebben kellene kifejteni. A parlamentről szólva kifejtette: fontos, hogy ott a politikai és nem az érdekeltségi tagoltság jelenjék meg. Az érdekképpviseleti kamarát ellenzi, de a részérdekeknek meg kell jellenniök. A frakciók politikai platform alapján szerveződjenek. Az Országgyűlés hatáskörére vonatkozó szabályozást jónak véli. A fegyveres testületek tagjai ne legyenek képviselők. Kifogásolta, hogy a koncepció-tervezet nem rendelkelkezik a költségvetésről, pedig fontos lenne szigorú költségvetési gazdálkodást bevezetni és annak végrehajtását ellenőrizni. (folyt.köv.) 1989. január 31., kedd 20:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Alternatív szervezetek az új alkotmány-koncepcióról (2.rész)
A reprezentatív köztársasági elnöki funkció híve, a legkevesebb hatalommal. Az elnököt a parlament válassza öt évre, de ne legyen törvénykezdeményező joga. Ellenzi, hogy az alkotmánybírák megbizatása életük végéig szóljon. A parlament által ellenőrzött kormányt javasol, véleménye szerint nemcsak a kormányt kell védeni a parlamenttől, hanem a parlamentet is a kormánytól. A közigazgatásról és a hadseregről külön fejezet rendelkezzék. Megemlítette, hogy a koncepciótervezetben sok helyen utalnak a közigazgatási bíróságra, de egy helyen sem írnak róla részletesebben. Az ügyészséget vádhatósági képviselővé kellene tenni, és be kellene vezetni a vizsgálóbírói tisztséget. Dr. Boross Imre, a Független Kisgazdapárt képviselője elmondta: későn kapták meg a koncepciótervezetet, nem alakíthatták ki véleményüket. Ezért fenntartják maguknak a további véleménynyilvánítás jogát. Hangsúlyozta: alapvető kérdésekben nem értenek egyet a koncepcióval. Egyes részeire reflektálva elmondta, helyeslik, hogy a Parlamentben politikai irányzatok képviseltessék magukat. A lista szerinti választás mellett voksolnak, így kizárt, hogy manipuláljanak a jelölt személyével. Az alkotmány előkészítésére alakuljanak olyan bizottságok, amelyekben részt vesznek az alternatív szervezetek képviselői is - javasolta. Öry Csaba, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének képviseletében sajnálatát fejezte ki, hogy rövid idő állt rendelkezésükre véleményük kialakítására, ezért írásban közlik majd észrevételeiket. Lengyel László az Új Márciusi Front és a Nyilvánosság Klub képviselőjeként szükségesnek vélte, hogy az alapvelvek között szavatolják az állampolgárok közösségi és magántulajdonát. Az állam gazdasági szerepénél ki kell emelni: az állam köteles biztosítani a gazdasági és a szociális jogok érvényesülését. Egységes államháztartási törvény megalkotását javasolta. (folyt.köv.) 1989. január 31., kedd 20:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Alternatív szervezetek az új alkotmány-koncepcióról (3.ész)
Kifogásolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank a kormány felügyelete alá tartozik, így nehéz a monetáris helyzet ellenőrzése. Javasolta, hogy helyezzék a parlament ellenőrzése alá. Szólt arról is, hogy az alkotmány rendelkezzék az érdekegyeztető tanácsról is. Felhívta a figyelmet, olyan alkotmánnyal nem lehet megnyerni a társadalom bizalmát, amelyet az alternatív szervezetek közreműködése nélkül alkotnak. Áder János, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője szerint fontos leszögezni: egy pártnak sem lehet fegyveres testülete. Ezek csakis állami irányítással működjenek. Az egykamarás parlament, a párt pluralizmus mellett voksolnak. Megítélése szerint ma nincsenek igazi érdekképviseleti szervezetek. A továbbiakban rámutatott a koncepció egyes ellentmondásaira. Fontos lenne, hogy az állampolgár is kezdeményezhessen vizsgálatot az alkotmánybíróságnál. Bíró ne lehessen politikai párt tagja. Elmondta, hogy a FIDESZ kidolgozta választási koncepcióját, s azt eljuttatja az illetékes szervekhez, ha igénylik. Kónya Imre, a Független Jogász Fórum képviselője, valamint Magyar Bálint a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője elmondta: lehetővé kell tenni, hogy az alternatív szervezetek a továbbiakban is nyilváníthassák véleményüket a koncepcióról. Kulcsár Kálmán igazságyminiszter a véleményekre válaszolva hangsúlyozta: az előzetes koncepció tervezetet gazdagítják az eddigi és a későbbi vitákban elhangzott véleményekkel, javaslatokkal. Így terjesztik majd márciusban a parlament elé, azután társadalmi vitára bocsátják. Gondoskodnak arról, hogy a legszélesebb körben vitassák meg Az a cél, hogy az alkotmány-előkészítés segítse elő a konszenzust, az alkotmány pedig fejezze ki a társadalom leszélesebb köreinek egyetértését. (folyt.köv.) 1989. január 31., kedd 20:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Alternatív szervezetek az új alkotmány-koncepcióról (4.ész)
Ezt a konzultációt is azért kezdeményezték, hogy kapcsolatot alakítsanak ki az alternatív szervezetek képviselőivel, s ezt a beszélgetést folytatni akarják. Szívesen fogadnak minden észrevételt, a javaslatokat mérlegelik, s amennyire lehet, érvényesítik. Meg kell találni a lehetőséget arra, hogy előremutató, hosszabb távra keretet adó alaptörvény szülessen meg olyan alkotmány, amelyet nem kell gyakran változtatni. (MTI) 1989. január 31., kedd 20:52
Vissza »