Rendszerváltás és az MTI

	Magyar csatlakozás
München, 1989. március 4. (SZER, A mai nap) - Ian Romare svéd fődelegátus hazája, valamint Ausztrália, Ausztria, Nyugat- Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Portugália nevében javaslatot terjesztett az ENSZ Genfben tanácskozó emberi jogi bizottsága elé, hogy a tekintélyes testület küldjön bizottságot Romániába, az emberi jogok súlyos megsértéseinek a, kivizsgálására. A hivatalos előterjesztéshez Magyarország is csatlakozott. Ez az első eset, hogy a varsói szerződéshez tartozó egyik kommunista rendszerű ország egy másik kommunista tagállam által elkövetett jogsértés kivizsgálását kéri a 43 tagú ENSZ-bizottságtól. A svéd fődelegátus rámutatott, hogy Romániában folyamatosan és súlyosan megsértik az emberi jogokat és a politikai szabadságjogokat. Különösen szigorú korlátozások sújtják az ott élő nemzeti kisebbségeket, köztük a több mint kétmilliónyi magyart. Elnyomják az ellenzéki megnyilvánulás minden formáját. A politikai elnyomás olyan gazdaságpolitikával párosul, amely a lakosság alapvető élelmiszerekkel való ellátását megakadályozza, az éhezés határán tartja. A hét nyugati ország és Magyarország azt kívánja, hogy különleges vizsgálóbizottság a helyszínen tájékozódjon a tényleges állapotokról, és ne csak a bukaresti kormány közléseire, hanem független emberi jogi csoportoktól nyert értesülésekre és saját tényfeltárására is támaszkodva foglaljon állást. Genfben akkreditált diplomaták úgy látják, hogy a korábbi helyzettől eltérően most igen jó esélyek vannak a benyújtott javaslat elfogadására. A Ceausescu-rezsim sem tétlen. Máris kampányba fogott a fejlődő országok küldöttei körében, hogy elnyerje támogatásukat. A harmadik világhoz tartozó országok többségben vannak az ENSZ emberi jogi bizottságában. Bukarest azzal érvel, hogy az őt ért bírálatok - úgymond - eltorzítják a valóságot. Egy másik határozati javaslat felszólítja a Ceausescu-rezsimet, hogy engedélyezze Dimitru Vazilu román emberi jogi szakértő távozását az országból. Vazilut az ENSZ kérte fel, hogy készítsen jelentést az ifjúság és az emberi jogok helyzetéről Romániában. Az ENSZ alkalmazásában álló Vazilut azonban a román hatóságok házi őrizetben tartják, és nem teszik lehetővé, hogy az ENSZ illetékes képviselőivel kapcsolatot létesíthessen. A bukaresti kormány azt állítja, hogy Vazilu - úgymond - súlyos beteg és ezért idő előtti nyugdíjaztatását kérte. Vazilunak azonban tavaly nyáron sikerült eljuttatni egy levelet az ENSZ központjába. Ebben közli, hogy azért távolították el a román külügyminisztériumban betöltött állásából, mert a hatóságok nyomása ellenére is tovább dolgozott az ENSZ által kért jelentésen. Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár tavaly októberben felszólította Bukarestet, hogy Vazilut, mint az ENSZ megbízottját, a nemzetközi jog érvényes rendelkezései alapján engedjék távozni az országból, illetve tegyék lehetővé;, hogy az ENSZ genfi központja felvegye vele a kapcsolatot. Románia azonban ezt megtagadta azzal az indokkal, hogy az ENSZ alapokmányában a világszervezet alkalmazottainak járó jogosítványok nem illetik meg Vazilut. Ezért kérte most Ausztria, Franciaország, Nyugat-Németország, Írország és Nagy-Britannia, hogy a világszervezet vigye ezt a kérdést a hágai nemzetközi bíróság elé, +++ 1989. március 4., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »