|
|
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató
|
1990. november 2., péntek - A kormány csütörtöki ülésén
számba vette azokat a törvényetervezeteket, melyeket az ország,
főként a gazdaság működőképessége érdekében még ebben az évben meg
kellene alkotnia a Parlamentnek. A kormányülésről tartott pénteki
tájékoztatón László Balázs szóvivő ezzel kapcsolatosan elmondta: a
jövő évi állami költségvetés mellett a kabinet sürgetőnek véli az
adótörvények, valamint a befektetési törvény módosítását, illetve a
földtulajdon rendezéséről szóló, és a koncessziós törvény mielőbbi
megtárgyalását.
A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a törvénykezés felgyorsítása érdekében a jövőben hetente kétszer ülésezik a Minisztertanács, s a kormányfőt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter Szabad György házelnöktől is azt kérte, hogy az év hátralevő részében növeljék az Országgyűlés plenáris üléseinek számát. Az időközben összeült Házbizottság azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy bármilyen felgyorsított munakatempóban sem lehetséges december 15-ig megtárgyalni azt a 34 törvénytervezetet, amelyet a kormány sürgősséggel be kíván terjeszteni.
A szóvivői tájékoztatón a továbbiakban László Balázs szólt arról is, hogy a kormány megvitatta a lakáscélú hitelek kamattámogatásainak kérdését. Mivel az Alkotmánybíróság még az év elején alkotmányellenesnek ítélte a kamatadó bevezetését, a kormány most két újabb alternatívát dolgoz ki a kamattámogatások rendezésére, s ezekkel kapcsolatosan a Pénzügyminisztérium már előzetesen kéri az Alkotmánybíróság értelmezését és állásfoglalását.
A kormányszóvivő szavaiból kiderült, hogy a Minisztertanács csütörtöki ülésén mindemellett megtárgyalta a koncessziós törvény koncepcióját, s megvitatta a jövő évi költségvetés, azaz az államháztartási törvény - egyelőre még konkrét számadatokat nélkülöző - elvi alapjait is. (MTI)
1990. november 2., péntek 11:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (1. rész)
|
1990. november 2., péntek - A kormány csütörtöki ülésén
számba vette azokat a törvénytervezeteket, amelyeket az ország,
főként a gazdaság működőképessége érdekében még ebben az évben meg
kellene alkotnia a Parlamentnek. A kormányülésről tartott pénteki
tájékoztatón László Balázs szóvivő ezzel kapcsolatosan elmondta: a
jövő évi állami költségvetés mellett a kabinet sürgetőnek véli az
adótörvények, valamint a befektetési törvény módosítását, illetve a
földtulajdon rendezéséről szóló, és a koncessziós törvény mielőbbi
megtárgyalását.
A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a törvénykezés felgyorsítása érdekében a jövőben hetente kétszer ülésezik a Minisztertanács, s a kormányfőt helyettesítő Horváth Balázs belügyminiszter Szabad György házelnöktől is azt kérte, hogy az év hátralévő részében növeljék az Országgyűlés plenáris üléseinek számát.
László Balázs - még a kormányülés konkrét napirendjének ismertetése előtt - elmondta azt is, hogy a kabinet tanácskozásán egy rövid ideig Antall József is részt vett. Hozzátette: a miniszterelnök várhatóan szombaton a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti megbeszélésére érkező külügyminisztereket is fogadja majd.
Rátérve a kormányülésen megvitatott témákra elsőként a lakáscélú hitelek kamattámogatásainak kérdéséről szólt a szóvivő. Mint mondta, a kormány két változatot vizsgált meg a kamattámogatások rendezéséről, természetesen abból kiindulva, hogy az Alkotmánybíróság még az év elején alkotmányellenesnek ítélte a kamatadót. Az első változat szerint az 1988. december 31-e előtt nyújtott kamatmentes vagy 1-3,5 százalék közötti kamatozású kölcsönök kamatának mértéke egységesen évi 15 százalékra emelkedne, oly módon, hogy a havi törlesztőrészlet ne haladja meg az 1500 forintot. A másik lehetséges változat értelmében a hitelek felét elengedné a költségvetés, míg a fennmaradó részre a mindenkori bankhitel kamatai lennének érvényesek. (folyt.köv.)
1990. november 2., péntek 14:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Megvitatta a kormány a koncessziós törvény tervezetét is, s a vita során egyértelműen megfogalmazódott, hogy a törvénnyel meg kell szüntetni azt a gazdálkodási szerkezetet, amely a nem állami gazdálkodó szervezeteket kirekesztette bizonyos tevékenységi körökből. Így a törvény hatálya alá esnek majd az állam klasszikus gazdasági monopóliumai, mint a bányászati, ásványkitermelő tevékenység, a távközlés vagy a szerencsejátékok. A koncesszió jogi formája a szerződés lesz, amelynek feltétele nyilvános pályázat kiírása. A pályázaton hazai és külföldi vállalkozók azonos feltételekkel indulhatnak majd, s a legkedvezőbb ajánlatot tevő nyeri el a szerződést. Az elképzelések szerint a koncesszió legrövidebb időtartama öt év, a leghosszabb pedig 35 év lenne.
A szóvivő tájékoztatójából kiderült, hogy a kormányülésen foglalkoztak a diákönkormányzatok követeléseivel, illetőleg az egyetemi és főiskolai hallgatók ösztöndíjának felemelésével. Mivel a diákönkormányzatok továbbra is kevésnek tartják a 3150 forintos ösztöndíjösszeget, a kormány jóváhagyta a közoktatási és művelődési miniszter javaslatát, amely szerint a jövő évre tervezett kétlépcsős támogatásemelésből előrehoznak erre az évre 10 százalékot. Egyúttal azt is jóváhagyta a kormány, hogy jövőre az első félévben a hallgatói normatív állami támogatás összegét 20 százalékkal, a második félévben pedig további 30 százalékkal emeljék.
A kormány megvitatta a jövő évi költségvetés, azaz az államháztartási törvény - egyelőre még konkrét számadatokat nem tartalmazó - elvi alapjait is. Erről a szóvivői tájékoztatón Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár számolt be részletesen az újságíróknak. A jövő évi költségvetés elvi alapjául szolgáló három törvényjavaslat lényegét összegezve kijelentette: a piacgazdaságra való áttéréshez - a piac és a vállalkozók szabadsága érdekében - meg kell szigorítani az állam gazdálkodását. Hozzátette: az inflációs időszak és a piacgazdaság folyamatos kialakítása egyaránt kötöttségeket igényel. Éppen ezért a közpénzekkel való gazdálkodást a Parlament és a nyilvánosság erős kontrollja alatt kell folytatni. Ugyanakkor a gazdálkodásért az egyes tárcáknak kell viselniük a felelősséget. Ezzel kapcsolatosan az államtitkár rámutatott: helytelen álláspont lenne a társadalomban és a közvéleményben, ha a jóságos tárcák és a gonosz költségvetés ellentétének képzete alakulna ki. (folyt.köv.)
1990. november 2., péntek 14:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató (3. rész)
|
Botos Katalin elmondta: elképzelhető, hogy a kormányzati szándékok ellenére jelentős lesz a feszültség a fogyasztási cikkek ára és a közszolgálati bérek között. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az utóbbi időkben tapasztalható gyors termelőiár-emelkedést okosabb és szorosabb gazdálkodással mindenképpen vissza lehet fogni.
Az államtitkár által ismertetett tervezetek és kormányzati elképzelések mellett még két kisebb horderejű kérdésben született döntés a csütörtöki kormányülésen. Így - mint László Balázs elmondta - módosították az oktatási törvény végrehajtására kiadott minisztertanácsi rendeletet, s ennek értelmében a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai és szakiskolai szakmai oktatás tartalmi kérdései átkerültek a munkaügyi tárcához. Mindemellett a kormányülésen áttekintették annak a rehabilitációs bizottságnak a tevékenységét is, amely az elmúlt rendszerben különböző sérelmeket szenvedetteket anyagilag kártalanítja. (MTI)
1990. november 2., péntek 14:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szerkesztőségek figyelmébe
----------------------------
|
A mai mtib1020 sz. Kormányszóvivői tájékoztató (1. rész) című hírünk utolsó bekezédésének alulról a 4. sorában a szöveg helyesen:
... hogy a havi törlesztőrészlet növekedése ne haladja meg az --------------------------- 1500 forintot. (MTI)
1990. november 2., péntek 15:43
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|