|
|
 |
|
 |
Az MDF és az SZDSZ pártközi megállapodása - sajtótájékoztató (2.
rész)
|
Személyre szólóan állapodott meg a két párt az Országgyűlés első
alelnöki tisztjéről is: Szabad Györgyöt, az MDF elnökségi tagját
javasolják erre a posztra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az
elkövetkező időszakban, a köztársasági elnök megválasztásáig a
történész professzor tölti be az Országgyűlés megbízott elnöki
funkcióját. A közös javaslat kiterjed arra is, hogy mindkét említett
személyt véglegesen is jelölik az általuk ideiglenesen betöltendő
tisztségekre.
Az MDF és az SZDSZ egyidejűleg megváltoztatni javasolja a
köztársasági elnök megválasztásának módját, nevezetesen azt kívánja,
hogy az államfőt ne közvetlenül válasszák, hanem ez legyen a
Parlament jogosítványa. Antall József ezt azzal indokolta, hogy a
kétfordulós parlamenti választások után, s az ősszel várható
helyhatósági választások előtt az ország - pénzügyi és egyéb okok
miatt - nem bír el egy újabb választást. Ugyancsak indokként
jegyezte meg, hogy a köztársasági elnök Országgyűlés által történő
megválasztása sokkal inkább elfogadott gyakorlat a parlamentáris
köztársaságokban.
Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták frakcióvezetője három
pontban foglalta össze a megállapodás alapelveit. Eszerint az SZDSZ
is fontosnak tartja az ország kormányozhatóságának szavatolása
érdekében, hogy a minősített többségű szavazásra csak a sarkalatos,
a rendszerváltás lényegét érintő törvények esetében kerülhessen sor.
Ezeket a törvényeket - számszerint húszat - egyébként tételesen
felsorolják a megállapodásban. Hangsúlyozta azt is, hogy nagyon
lényeges: az országnak olyan köztársasági elnöke legyen, aki
kifejezheti a nemzet egészének akaratát, s nem osztja meg a nemzetet
acsarkodó pártokra. Végezetül a megállapodás azon további pontjaira
hívta fel a figyelmet, amelyekkel a hatályos alkotmány
kisebb-nagyobb hibáit kívánják korrigálni. Ezek közé sorolta a
nemzetiségi képviselők ügyét. Kiemelte: a nemzetiségek Országgyűlési
képviseletének behívásos útja - amelyet az előző parlament törvénybe
iktatott - sem nem demokratikus, sem nem hatékony, ezért mindkét
párt javasolni fogja e törvény megváltoztatását, s az úgynevezett
nemzetiségi jogok biztosa - ombudsman - megválasztását valamennyi
nemzetiség jogainak és érdekeinek védelmére. Az ombudsman eljárhat a
Parlamentben a nemzetiségi jogok megsértése esetén. Ugyancsak
indítványozni kívánják a kisebbségi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó
bizottság felállítását, illetőleg a választójogi törvény módosítását
olyan formában, hogy a következő parlamenti választásokon ne csak
pártlistára, hanem nemzetiségi listára is lehessen szavazni.
(folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 14:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|