|
|
 |
|
 |
- Pártok és sorszámok - 1. folyt.
|
Mindezzel együtt nem kell lekicsinyelni azt a kis pszichológiai
tényezőt, amit a szavazólapon feltüntetett sorrend jelent. A
tájékozatlan vagy bizonytalan és csak hangulatra, esetleg homályos
gondolattársításokra hallgató szavazó tehát egy sorshúzás által
eldöntött sorrend szerint választ, és jobb híján ez feltehetően így
van rendjén.
Tökéletesen más kérdés viszont az országos lista ügye. Ma este a
Parlament Goblin termében az Országos Választási Bizottság nyilvános
ülésén sorsolással döntöttek az országos listára feljutott 12 párt
sorrendjéről. Túl azon a kissé frivol hasonlaton, amelyet az
Országos Választási Bizottság titkára alkalmazott, miszerint a
sorsolás módszere olyan, mint a labdarúgó-világbajnokságok sorsolási
rendje, az is kérdéses a megfigyelő számára, hogy miért lenne
különösebb jelentősége ennek a sorrendiségnek.
Az országos listára - amelyen 58 mandátum szerepel - a
választópolgár nem szavaz. Az országos lista az új választójogi
törvény szerint azért van, hogy ne vesszenek el a töredékszavazatok.
Azért van - és ez így igazságos -, hogy a vesztesnek mondott
szavazatok se maradjanak nyomaték nélkül. Hogy világos legyen:
például 51 százalékkal befut egy képviselő, de a népakarat 49
százaléka egy másik képviselőt kívánt volna. Hogy tehát ez a 49
százalék ne vesszen kárba, ezt - meg az összes hasonló, úgynevezett
töredékszavazatot - összeszámlálják, és ezeknek az arányában osztják
el a pártok között az országos lista 58 mandátumát.
Annak tehát, hogy az országos listán szereplő 12 pártnak milyen
sorrendet húztak a sorsoláson, csak abban a nem túlontúl valószínű
esetben van jelentősége, hogyha két párt között a töredékszavazatok
száma pontosan egyenlő, de nincs már elegendő szétosztandó mandátum.
Ebben az esetben azé a párté az elsőbbség, amelyik a sorsolásban
előrébb van. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|