|
|
 |
|
 |
Pozsgay Imre a tömegtájékoztatásról - Az államminiszter Somogyban és Baranyában (2. rész)
|
A föld tulajdonjogának rendezését illetően kijelentette: az új
Parlament megválasztása után egy éven belül megszülethetnek azok a
törvények, amelyek a földet - akár egyéni gazdálkodás céljára, akár
szövetkezeti résztulajdonként - névreszólóan a jogos tulajdonosok
birtokába adják.
A falufórum résztvevőinek kérdéseire válaszolva az
államminiszter egyebek közt elmondta: a múlt vasárnapi népszavazás
eredményei szerint minden esély megvan arra, hogy az ország népe egy
későbbi időpontban közvetlen módon választhatja meg a köztársasági
elnököt.
Pozsgay Imre a késő délutáni órákban Baranya megyében folytatta
programját.
Az MSZP pécsi nagygyűlésén belpolitikánk időszerű kérdéseiről
beszélt Pozsgay Imre, aki ez alkalommal foglalkozott a
tömegtájékoztatás helyzetével is. Emlékeztetett arra, hogy most
éljük meg az irányított sajtó és a kijelölt valóság összes
hátrányát. Mert ami volt, az nem volt sajtószabadság, ami pedig most
van, az még nem sajtószabadság. Az egyoldalú és kiszámítható félelem
helyét a sokoldalú félelem vette át a sajtóban. A több irányú
orientálódásból még nem a független sajtó került ki győztesen. Az új
sajtótörvény és a tájékoztatásról szóló törvény, amelynek
megalkotása minden bizonnyal már az új törvényhozás feladata lesz,
sokat segíthet ennek a helyzetnek a megváltoztatásán.
A politikus kitért a rádió és a televízió felügyelő bizottsága
körül támadt vitára. Ennek a vitának a lényege az, hogy kié legyen a
rádió és a televízió - mondotta. Azt veszi észre a néző, hogy a
magánügyek a képernyőre kerültek. Egyszer az elnököt látja, máskor a
műsorigazgatót, elpanaszolják gondjukat, bajukat, mintha
magántelevízió lenne. Miről van valójában szó? Nem a kormány és az
ellenzék közötti ütközetről, ez hamis beállítás. Az ellenzéken
belüli megosztottságról van szó.
Az Ellenzéki Kerekasztal aláírt egy megállapodást, hogy a pártok
delegáltjainak felügyelete alá kell helyezni a rádiót és a
televíziót. Majd az ellenzék egyik része - az SZDSZ és a Fidesz -
úgy gondolta, hogy más módot kell alkalmazni, mégpedig úgynevezett
független kuratóriumot kell kinevezni felügyelőként. Tisztán kell
látni, hogy a felügyelő bizottság nem szakértői bizottság, hanem a
társadalomnak a pártokon keresztül gyakorolt képviselete.
(folyt.köv.)
1989. november 30., csütörtök 20:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|