|
|
 |
|
 |
Középszintű háromoldalú tárgyalások (2. rész)
|
Ezek után kezdődött meg az első napirendi pont, az alkotmány
módosításával kapcsolatos, még függőben lévő kérdések megtárgyalása.
Bejelentették, hogy a szakértői bizottságokban sikerült konszenzusra
jutni a képviselői összeférhetetlenség eseteinek kérdéseiben.
Mindhárom fél elfogadhatónak tartja az Ellenzéki Kerekasztal azon
javaslatát, miszerint nem lehetnek képviselők bírók, ügyészek,
alkotmánybírók, a fegyveres erők tagjai, valamint az államigazgatás
bizonyos területein dolgozók.
A köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatban az
előző ülésen előterjesztett EKA-javaslatról Pozsgay Imre fejtette ki
az MSZMP véleményét. Az államminiszter közölte: az MSZMP
tárgyalóküldöttsége elfogadja az indítvány azon részét, miszerint a
köztársasági elnöki jogkört az 1946-os első törvény szerint kell
szabályozni, kiegészítve az EKA-javaslatban szereplő jogkör bővítési
indítványokkal. Ugyanakkor az MSZMP álláspontja szerint az államfőt
nem a Parlamentnek, hanem a népnek kell megválasztania közvetlen
népszavazással, méghozzá az országgyűlési választások előtt. A téma
megvitatását a felek visszautalták a szakértői bizottságokhoz.
Nem született döntés a címer ügyében sem; az MSZMP indítványa
szerint a módosított alkotmány utaljon arra, hogy a címerre
vonatkozó rendelkezéseket alkotmányerejű törvény rögzíti.
Több mint egyórás vita után megállapodás született abban a
sokáig patthelyzetet okozó kérdésben, hogy szerepeljen-e az
alkotmányban a szocializmus szó. Az MSZMP és az Ellenzéki
Kerekasztal többszöri szövegfinomítással végül is kompromisszumra
jutott, amelyet a harmadik oldal is elfogadott. Nevezetesen, a felek
megállapodtak abban, hogy az alkotmány elé ne illesszenek
preambulumot, az alkotmány szövegében azonban szerepeljen a
következő meghatározás: ,,A Magyar Köztársaság független,
demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.,,
Egyelőre nincs megállapodás a fegyveres erők tagjai
párttagságának kérdésében; e téma megvitatását a felek a
párttörvénnyel kapcsolatos kérdéseknél tartják indokoltnak.
Ugyancsak vita folyik arról, hogy az alkotmányban deklarálják-e a
köztulajdon primátusát a többi tulajdonnal szemben. Ezt sem az
MSZMP, sem az Ellenzéki Kerekasztal nem tartja szükségesnek, a
harmadik oldal viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a köztulajdon
kitüntetett szerepét deklarálják. Egyébként ebben a kérdésben - mint
kiderült - a harmadik oldal résztvevői nem képviselnek egységes
álláspontot. Az általuk súlyosnak minősített belső vitára hivatkozva
kérték a téma megvitatásának elnapolását, amihez a másik két fél
hozzájárult. (folyt.köv.)
1989. szeptember 4., hétfő 20:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|