|
|
 |
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (9. rész)
|
Bubla Gyula (Budapest 3. vk.), a Ganz Villamossági Művek
-----------
központi forgácsoló gyáregységének vezetője több képviselőtársával
együtt nyújtott be javaslatot, hogy az Országgyűlés vizsgálja felül
az 1988 októberi ülésszakon hozott a bős-nagymarosi vízlépcső
beruházással kapcsolatos határozatát. A soros elnök elmondta, hogy
az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága a téma napirendre
tűzésével nem ért egyet, s kérte a képviselőket: az Országgyűlés az
indítványt ne fogadja el, a témát most ne tűzze napirendre.
Bubla Gyula szót kért. Elmondta, hogy eredeti szándéka szerint a
társadalom ellenérzéseit kívánta volna tolmácsolni az októberi
parlamenti döntéssel kapcsolatban. Indokoltnak tartotta az építkezés
8-10 évre szóló elhalasztását. Egyetértett azonban azzal a
kompromisszummal, hogy bízzanak meg szakértői csoportokat újabb
tudományos vélemények, tanulmányok kidolgozásával, s májusban
felkészültebben vitassák meg a képviselők a beruházás sorsát. Az
indítvány második részét azonban - némileg módosítva - fenntartotta:
kérte, hogy a nagymarosi gát alapozási munkálatainak folytatásával a
vizsgálat lezárásáig, a parlamenti döntésig ne okozzanak
helyrehozhatatlan kárt az ökológiai egyensúlyban. Elmondta még, hogy
az indítványt aláírásukkal támogató képviselők: Berdár Béla, Bognár
József, Börcsök Dezső, Gregor Péter, Gágyor Pál, Horn Péter, Juhász
Mihály, Huszár István, Nagyiványi András, Szabó Kálmán, Tóth János
és Morvay László.
Szavazás következett: az Országgyűlés négy ellenszavazat és 36
tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a bős-nagymarosi beruházással
kapcsolatos kormánytájékoztatót ezen az ülésszakon nem tűzi
napirendre. (A szavazás után kisebb vita alakult ki arról, hogy
májusban vagy júniusban tárgyalja-e a T. Ház a témát. Németh Miklós
is szót kért, s emlékeztetett: ő május-júniusról beszélt, mert azt
tartja célszerűnek, hogy a kérdés a népszavazásról szóló törvény
tervezetével együtt kerüljön napirendre, az utóbbit pedig hiba lenne
társadalmi vita nélkül törvényerőre emelni.)
Bubla Gyula ismét szót kért, s felhívta a figyelmet a
kompromisszumos javaslatnak az alapozási munkálatok elhalasztását
indítványozó részére. Németh Miklós erre azzal reagált: az
elhangzottakat figyelembe veszik a vizsgálatok, az elemzések során.
(folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 15:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|