|
|
|
|
A tsz-ek rendkívüli konferenciája (13. rész)
|
A szövetkezeti tagság örömmel értesült arról, hogy az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén az agrárpolitika megújításának kérdéseivel foglalkozott - mondták a felszólalók. Fontosnak ítélték, hogy az új agrárpolitikában kapjon nagyobb hangsúlyt, s egyben törvényi, alkotmányos garanciákat is a szövetkezeti önállóság. A központi keresetszabályozás megszüntetésével utalják teljes egészében a szövetkezeti önkormányzat hatáskörébe a belső érdekeltségi viszonyok alakítását. A többség egyetértett azzal, hogy új alapokra kell helyezni a tulajdonviszonyokat, ám arra is felhívták a figyelmet, hogy a parasztság nem új földosztást akar; a tagság alapvetően a nagyüzemi termelés fenntartásában, versenyképességének javításában érdekelt. Ezért más formákat kell keresni a tulajdonosi érdek erősítésére. Egyik lehetséges megoldásként a közös vagyon bizonyos hányadának megszemélyesítését, részjegyesítését említették. Volt, aki szerint ennek mikéntjéről most még korai vitázni, mert a termelőszövetkezetek jó része még tisztességes munkabért sem tud fizetni, nemhogy osztalékra, részesedésre telne. Abban viszont, hogy a földnek legyen forgalmi értéke - s ez az árakban is jelenjen meg - nem volt nézetkülönbség a résztvevők között. Eltérő vélemények hangzottak el az érdekvédelmi tevékenység megújításáról. Egyesek szerint a meglévő szervezeti kereteket kell új tartalommal megtölteni, mások amellett szóltak, hogy a TOT koalíciós alapon, szövetségi formában működjék a jövőben. Többen megfogalmazták: a TOT-nak párbeszédet kell kezdeményeznie a különféle társadalmi szervezetekkel, s együtt kell működnie a Parlament agrárfrakciójával. Igényként merült fel, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek érdekképviseleti szerve önállóan, teljes jogú tagként vegyen részt az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájában, s általában is vétójoga legyen a tagságát érintő legfontosabb kérdésekben. Az érdekérvényesítés végső eszközének, a sztrájknak az alkalmazásáról megoszlottak a vélemények. Gyulai Lajos, a kunszentmártoni szövetkezet elnöke a munkabeszüntetések ellen szólt, de - mint mondta -, végső esetben azt elképzelhetőnek tartja, hogy a termékek néhány napos visszatartásával igyekezzenek érvényt szerezni jogos követeléseiknek. (folyt. köv.)
1989. február 24., péntek 17:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|