Rendszerváltás és az MTI

	Törvényerejű rendelet készül a sportszövetségekről (1. rész)
1989. február 24. péntek (MTI) - A Magyarországon zajló demokratizálódási folyamat nem hagyhatja érintetlenül a sportot sem. Az átalakulás, a reformok jegyében született meg az év elején a társulási törvény, amely alapján a sportegyesületek is megnövekedett önállósággal működhetnek. E törvény nem tudja kezelni azonban az olyan sajátos szervezeteket, mint amilyenek például a sportszövetségek. Éppen ezért szükség van olyan jogszabályra, amely a sportági szakszövetségek működését hivatott rendezni, körülírni. Az elképzelésekről, még pontosabban a készülő törvényerejű rendelet tervezetéről volt szó azon a pénteki tanácskozáson, amelyet az ÁISH-ban tartottak a sporthivatal képviselőinek, több sportszövetségi főtitkárnak és újságíróknak a részvételével. Az eszmecserén Molnár István sporthivatali főcsoportfőnök fűzött kiegészítést a még a legutóbbi napokban is módosított szövegű rendelettervezethez. Előrebocsátotta, hogy a jogszabály, amelynek elfogadásáról várhatóan márciusban dönt a Minisztertanács, állapítaná meg a szövetségek életébe való beavatkozás módját és korlátait. Mint mondta, a jelenleg meglévő 37 sportági szakszövetség olyan önálló társadalmi szervezetként működne a jövőben, amely saját alapszabályzatot alkotva, kizárólagos jogosultságokkal rendelkezve teljes önkormányzatot, önállóságot élvez. Ugyanakkor az államhoz való sajátos viszonyuk miatt a sportszövetségek - szakszóval - kényszertársulások lennének. Vagyis az állami felügyelet nem szűnne meg teljesen, csak másképpen valósulna meg mint eddig, annak alapvető garantálásával, hogy illetéktelen beavatkozás ne fordulhasson elő. A sporthivatal a törvényerejű rendelet tervezete szerint csak néhány jogkört tartana magánál. Így hozzátartozna a normatív szabályozás, az állami támogatás mértékének meghatározása, a központi pénzek elosztása felhasználásának ellenőrzése. Joga lenne továbbá felügyelni a szövetségek működésének törvényességét, és a sporthivatal előzetes hozzájárulása kéne ahhoz, hogy ki vehet részt a világeseményeken. Ki rendezhet például világbajnokságot Magyarországon. A jogszabálytervezet deklarálja, hogy az eddig meglévők mellett más sportágakban is létrejöhet szakszövetség, ezek elismerését a dokumentum az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének jogkörébe utalja. (folyt.köv.) 1989. február 24., péntek 14:42
Vissza »

	Törvényerejű rendelet készül a sportszövetségekről (2. rész)
Molnár István kiegészítőjében kitért arra, hogy a leendő új helyzetben is a sporthivatal osztja szét az állami támogatást (jelenleg ez mintegy negyedét teszi ki a szövetségek működéséhez szükséges összegnek), ám a szakszövetségek gazdálkodásába semmi módon nem szólhat majd bele. Amellett nemcsak pénzbeli támogatásról van és lesz szó, a segítésnek van közvetett formája is. Ilyen például az adókedvezmény, a kényszertársulásként működő majdani szövetségek a gazdasági önállóság jegyében szabadon gazdálkodhatnak, és egyetlen olyan vállalkozásuk után sem kell adózniuk, amelynek a jövedelmét sporttevékenységre fordítják. A törvényerejű rendelettervezetről kibontakozott vitában többen úgy ítélték meg, hogy a jogszabály még egyáltalán nincs kész. Volt, aki eleve feleslegesnek ítélte egy ilyen rendelet kibocsátását, mondván, hogy ezt az alacsonyabb szintű jogszabályt nemsokára - vélhetően a jövő év első felében - felváltja a sporttörvény. A jelenlévő sportági főtitkárok (az evezés, a kajak-kenu, a labdarúgás, az öttusa és az úszás képviseletében) szinte egybehangzóan aggályaikat hangsulyozták, kifogásolva, hogy a készülő jogszabály nem tisztázza például a sportegyesületek és a szövetségek viszonyát. Felmerült, hogy még mindig tul sok jogosultságot kiván magának fenntartani a sporthivatal, s számos olyan kérdés van továbbra is, amelynek eldöntésére a sportszövetségek lennének hivatottak. Ugyancsak a tisztázatlanságokból adódó gondok taglalásakor vetődött fel, hogy nagyrészt azok az emberek - főtitkárok, s más vezetők - készitik el az uj sportszövetségi alapszabályzatokat, akik esetleg a demokratikus választások eredménye nyomán elvesztik tisztségüket. Persze, nem ez az egyetlen faramuci dolog a magyar sport szinte naponta változó, képlékeny helyzetében, amire - s ezt a pénteki tanácskozás is igen egyértelművé tette - a finomitásra szoruló jogszabálytervezet sem kinál minden izében megnyugtató választ.+++ 1989. február 24., péntek 14:45
Vissza »