Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 24.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Munkásszolidaritás '89 (Panoráma)

"Holnap kerül megrendezésre Budapesten a Munkásszolidaritás ,89 konferencia. Délután felhívtam telefonon Orbán Viktort, a Fidesz országos választmányának tagját és először is azt kérdeztem tőle, hogy milyen körülmények között született meg e konferencia terve és mi a holnapi program? - A Fidesz ennek a konferenciának nem szervezője, tulajdonképpen védnöke. Részben, kismértékben anyagi támogatója is. Az egész kezdeményezés teljesen függetlenül történik a Fidesztől. A Fidesz egykori, mára már megszűnt munkáscsoportjának az aktivistái szervezik ezt a konferenciát. A munkáscsoportnak az aktivistái elsősorban azért váltak ki a Fideszből, mert úgy gondolták, hogy ideje létrehozni egy független munkás ifjúsági szervezetet és ez talán szerencsésebb volna az ő megítélésük szerint a Fidesztől függetlenül létrehozni, nem pedig a Fideszbe integrálni a munkásokat. Ezért a célért dolgoznak. "

Grósz Károly látogatása Baranyában (1. rész)

1989. február 24., péntek - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken reggel a Mecseki Szénbányáknál folytatta kétnapos Baranya megyei látogatását. Csethe András vezérigazgató és Deák László pártbizottsági titkár fogadta; ezután az üzemeket képviselő dolgozókkal folytatott eszmecserét.

Bischof Antal, Komló bányaüzemi brigádvezető a munkások és a
pártvezetők közti párbeszéd lehetőségeként üdvözölte a látogatást, s
egyebek közt elmondta: a mecseki szénbányászok azért sürgetik az
ágazat helyzetének hosszú távú tisztázását, mert nyugodt körülmények
között szeretnének dolgozni munkahelyükön, amely nem válhat
politikai küzdelmek színterévé. Hangoztatta, hogy a szocialista
brigádmozgalom értékeit az új körülmények közt is meg kell őrizni.
Telek Zoltán István-aknai bányalakatos azt szorgalmazta, hogy a párt
vezetői gyakrabban találkozzanak a dolgozókkal, azért is, mert a
helyzetükről kapott reális kép a párttagsággal való kapcsolatukat is
erősítheti. Kérte, hogy a párt és a kormány munkálkodjék a szociális
biztonság megszilárdításán. Nemes Gyula Zobák-aknai vájár
hangoztatta, hogy a bizonytalan helyzet legfőbb vesztesei közé
tartoznatnak a bányászok, akiknek jövőjét egy hosszú távú
energiastratégia teheti biztossá. Dénes János Zobák-aknai
brigádvezető a párttagoknak azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy ne
állandóan változó, hanem időtálló programot kapjanak. Czelter Elemér
Szászvár-bányaüzemi csapatvezető vájár megkérdezte, hogy az
energiatermelésben gazdaságosan felhasznált szén kitermelése miért
minősül gazdaságtalannak a Mecsekben. Hucker Ádám, a nagymányoki
brikettüzem dolgozója a gépek késedelmes szállítása okozta
termeléskiesést tette szóvá. Gulyás János kőfejtési brigádvezető a
vezetők rátermettségének fontosságáról szólt.

    Grósz Károly válaszában egyebek között hangsúlyozta, hogy a párt
vezetése és tagsága közötti párbeszéd akkor hatékony, ha nemcsak
egyirányú. Szólt arról, hogy a gazdaság stabilizálását célzó program
a 90-es évek elejéig megvalósítható, de a korszerű gazdaság
megteremtése 1.5-2 évtizedet igényel, s a reform egyelőre nem
kecsegtet látványos eredményekkel, mert nem közvetlenül az egyes
embernek, hanem a társadalom egészének származik belőle haszna. A
párt főtitkára rámutatott: a lemerevedett gazdasági szerkezet
korszerűsítése helyenként nem csak a munka, hanem a munkahely
megváltoztatását is kívánja, és azt is tudomásul kell venni, hogy a
jövőben kevesebb szénre lesz szükség. (folyt.köv.)


1989. február 24., péntek 10:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly látogatása Baranyában (2. rész)

Mint mondta, a hosszú távú energiaprogramot maga is szorgalmazza, és
annak kidolgozása már folyik. Befejezésül azt kérte a mecseki
bányászoktól, hogy gondjaikat ezután is jelezzék, de értsék meg,
hogy a párt a jövőben nem vállalhatja át az állam feladatait.

    Grósz Károly ezután a Mecseki Szénbányák és a Mecseki
Ércbányászati Vállalat gazdasági és politikai vezetőivel tartott
megbeszélést a két vállalat helyzetéről, gondjaik megoldásának
lehetőségeiről. (folyt.köv.)


1989. február 24., péntek 10:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly látogatása Baranyában (3. rész)

Csethe András, a Mecseki Szénbányák vezérigazgató elmondta, hogy
a mecseki kokszszén iránti igény 1992-ig fokozatosan megszűnik, így
a szénteremelés félmillió tonnával csökken, és emiatt 3000
dolgozójától - köztük 500 lengyel bányásztól - kell megválnia a
vállalatnak. Ez még akkor is feszültségek forrása, ha a
,,szénfalakon,, munkaerőhiány van. Kovács István, a Mecseki
Ércbányák pártbizottságának titkára hangoztatta, hogy érzékelhető
ugyan politikai feszültség, de ez nem jelent robbanással fenyegető
válságot.

    Az MSZMP főtitkára péntek délelőtti programjának befejezéseként
a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában Baranya megye
országgyűlési képviselőivel folytatott megbeszélést. (folyt. köv.)


1989. február 24., péntek 15:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Grósz Károly Baranyában (4. rész)

Grósz Károly délután az MSZMP Baranya megyei végrehajtó
bizottságának tagjaival és a testület üléseinek állandó
meghívottaival találkozott. Dányi Pál, a Baranya megyei
pártbizottság első titkára a párt helyi párt munka stílusának
megújításáról szólva elmondta, hogy a testület minden második
ülésének napirendjén az adott helyzet által felvetett időszerű
kérdések szerepelnek, s az új tagokkal kiegészült megyei párt vb
politikai műhelyként is igyekszik segíteni az országos testületek és
vezetők munkáját.

    Grósz Károly az elhangzott észrevételekre és kérdésekre
válaszolva egyebek között hangoztatta, hogy a politika valóban gyors
léptekkel halad, ami kétségkívül veszéllyel és buktatókkal jár. A
vezetés események utáni ,,kullogását,, kifogásoló észrevételre a
párt főtitka azt mondta, hogy a májusi pártértekezleten
megfogalmazott koncepció megvalósítása számos megválaszolatlan
gyakorlati kérdést vet fel, s a felelet kimunkálása keltheti
helyenként a késedelem látszatát.

    Fodor László, a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkára a
találkozó befejeztével nyílt levelet nyújtott át Grósz Károlynak,
amelyben a Baranya Megyei Vállalkozó KISZ-szervezetek Tanácsa és a
KISZ-en belül megalakult, a dolgozó fiatalokat tömörítő szövetség
megyei szervezői fogalmazták meg a párt politikájával kapcsolatos
álláspontjukat. Ebben egyebek közt kifejtik, hogy a gazdaság
közvetett irányításának, a valóságos társadalmi tulajdon
megteremtésének híveiként a monopóliumok felszámolását, a külföldi
tőke beáramlásának, valamint a hazai egyéni és társas vállalkozások
terének szabadabbá tételét szorgalmazzák.

    Az MSZMP főtitkára a délutáni órákban beszédet mondott a pécsi
sportcsarnokban összegyűlt háromezer baranyai pártaktivista előtt.

    A Himnusz hangjai után Dányi Pál üdvözölte a megjelenteket, majd
Grósz Károly emelkedett szólásra. Beszédében a reform gazdasági,
politikai és ideológiai-szellemi területei közti összhang
kialakításának feltételeit elemezte. Hangoztatta, hogy a pártnak
20-25 évre szóló hosszú távú programját is meg kell alkotnia,
ugyanakkor rámutatott, hogy a pártértekezlet óta eltelt tíz hónap
alatt több történt, mint korábban évek során át. A gazdaság súlyos
helyzetére utalva azt mondta, hogy a szerkezetátalakítás forrásait -
akár politikai kompromisszumok árán is - meg kell találni.

(folyt.köv.)


1989. február 24., péntek 19:19


Vissza »


Grósz Károly Baranyában (5.rész)

Hazánk és a külvilág kapcsolatairól szólva kiemelten
foglalkozott közelgő jugoszláviai látogatásával, a két ország
kapcsolataival.

    - A magyar-jugoszláv kapcsolatok - mondotta Grósz Károly - az
élet minden területén kiegyensúlyozottak, jelentősebb és főleg
megoldhatatlan problémák nem terhelik. További gazdagításukhoz,
élőbbé tételükhöz mindkét országnak komoly érdeke fűződik, s ehhez
számos, kölcsönösen kiaknázható lehetőséggel rendelkezünk.
Együttműködésünknek újabb tartalmat, ösztönzést ad a mindkét
országban kibontakozó reformfolyamat. Fokozódik az egymás iránti
érdeklődés, tudatosabbá vált növekvő egymásrautaltságunk. Ennek
eredményeként elmélyült a politikai bizalom, tartóssá vált az érdemi
tájékoztatás, és a formalitásoktól mentes konzultációk igénye. Ezt
azért is nagyra értékeljük, mert nyilvánvaló, hogy a reformok
tekintetében is hasznos mind az azonos és hasonló, mind az eltérő
sajátosságok, gyakorlati lépések tapasztalatainak megismerése.

    - A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták
Szövetsége között tartalmas együttműködés alakult ki. Rendszeressé
vált a főtitkárok találkozója, a legutóbbinak 1987-ben Budapest volt
a színhelye. Mindkét részről közös az igény arra, hogy ez terjedjen
ki a párt- és állami vezetők szélesebb körére.

    - Gazdasági kapcsolataink a két országban meglevő belső gondok
ellenére is stabilak. A magyar-jugoszláv árucsereforgalom 1988-ban
540 millió dollár volt, ami 7,5 százalékkal meghaladta az előző
évit, és a szolgáltatásokkal együtt a külkereskedelmi forgalom
elérte a 710 millió dollárt. Fontos, hogy a teljes forgalom mintegy
35 százalékát a hosszú távú és kooperációs egyezmények keretében
szállított termékek teszik ki. 1988-ban helyezték üzembe a két
ország villamosenergia rendszerét összekötő távvezetéket. Megegyezés
jött létre a Jugoszláviába irányuló gáz-tranzitszállítások
növelésében. Jugoszláviai építőipari vállalatok végeznek nálunk jó
minőségű munkát. A közvetlen gazdasági együttműködésben további nagy
lehetőségeket látunk.

    - Széles körűek és tartalmasak a tájékoztatási, kulturális,
oktatási és tudományos kapcsolataink. Ezeket a történelmi tradíciók
és a jelenkori szükségletek egyaránt további bővítésre teszik
alkalmassá.

    - Rendszeres a két ország lakosságának tömeges érintkezése. Ez
nagyban elősegítette, hogy népeink reális képet alakítsanak ki
egymásról.

    - A magyar-jugoszláv együttműködésben egyértelműen stabilizáló
tényező a két országban élő nemzeti kisebbségek
hídszerepe.(folyt.k.)


1989. február 24., péntek 19:24


Vissza »


Grósz Károly Baranyában (6.rész)

Sajátos érdekeik érvényesítése jó irányban fejlődik, formái
gazdagodnak. Van tehát mire alapoznunk, amikor ezen a téren is
kölcsönösen törekszünk a kapcsolatok minőségileg magasabb szintre
emelésére. Magyar részről ennek szellemében is készül az új
alkotmány, és előrehaladott állapotban van egy önálló nemzetiségi
törvény előkészítése.

    A Szózat hangjaival végetért nagygyűlést követően Grósz Károly
kétnapos baranyai látogatásának utolsó programjaként Pécs vezetőivel
találkozott, majd pedig a a sajtó helyi munkatársait tájékoztatta
látogatásának tapasztalatairól. (MTI)


1989. február 24., péntek 19:26


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"- 569-o98 Pintér István: Két észrevételem van- úgy a TV l-es, mint a TV 2-es csatornán mindenféle játéknál miért szükséges megkérdezni, hogy mi a játékos foglalkozása? Ez nem befolyásolja a játékot és miért kell azt mindenkinek tudni? A másik észrevételem az, hogy az időjárás jelentésnél miért kell minden műsorvezetőnek zsebre dugott kézzel állnia a kamera előtt?Ezzel semmibe veszik a TV nézőt.Ez nem egy udvarias viselkedés. - 335-688: Felvilágosítást szeretnék kérni az iránt, hogy hol érdeklődhetek a fedettpályás atlétikai VB. programja iránt. - Ne engedjék még képletesen sem, hogy elfoglalják március 15-én a TV épületét! Próbáljanak minden formában intézkedni. - 321-411 Kiss Ferenc: játszani szeretne."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD