|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (2. rész)
|
Dr. Kulcsár Kálmán - aki a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság állásfoglalását is összegezte - elöljáróban hangsúlyozta:
a kormány elfogadja Balla Éva és más képviselők módosító javaslatát
a törvénytervezet 29. szakasza 1. bekezdését illetően. Ebben arról
van szó, hogy büntető jogi tényállást állapítanak meg akkor, ha
valaki egy adott szervezet bejegyzését elutasító bírósági határozat
után részt vesz a megalakult társadalmi szervezet vezetésében. A
képviselők érvelését elfogadva a törvényjavaslat szövegét úgy
módosították: ,,aki a bíróság által feloszlatott társadalmi
szervezet vezetésében vesz részt, vétséget követ el, és ezért egy
évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy
pénzbüntetéssel sujtható,,. Felhívta a figyelmet arra a lényeges
változásra az eredeti elgondoláshoz képest, hogy a módosított
javaslat szerint nem az büntetendő, aki olyan szervezet vezetésében
vesz részt, amelynek a regisztrálását megtagadták, hanem amelyet a
bíróság feloszlatott.
A továbbiakban arról szólt, hogy a kormány nem tudja elfogadni
Puja Frigyes képviselő javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy a
politikai párt létrehozásának lehetősége ne szerepeljen a
törvénytervezetben. Nem tud azonosulni a kormány azzal a több
képviselő által előadott módosító javaslattal sem, hogy nincs
szükség a politikai pártok alapítását szabályozó külön törvényre. Az
elutasítás indokaként elmondotta: a politikai pártok keletkezése,
létrejötte nem jogi kérdés. A jognak az a feladata, hogy keretet
adjon a társadalmi folyamatokban megjelenő politikai szervezetek
további fejlődéséhez, kibontakozásához. Gondoskodjon arról, hogy
ezek a szervezetek jogilag rendezett formában kapcsolódjanak a
politikai rendszerbe, azaz ne kényszerüljenek illegalitásra,
informális működésre.
A politikai pártok létrehozására vonatkozó külön törvény
szükségességét indokolva hangsúlyozta: a pártoknak a társadalomban
különböző funkcióik vannak. Ezeket a funkciókat részben politikai
szervezetek is ellátják, anélkül, hogy pártnak neveznék magukat.
Tehát nem az elnevezésen, hanem a tartalmi működésen van a hangsúly.
Utalt a politikatudományi irodalomból ismert fogalomra, az
úgynevezett nyomást gyakorló pártokra. Rámutatott: ezek a pártok nem
rendelkeznek olyan politikai és társadalmi háttérrel és erővel, hogy
valóságos szereplői lehessenek a politikai versengésnek,
befolyásukat azonban fel tudják használni az uralkodó helyzetben
lévő pártok politikájának, illetve a kormány munkájának alakítására.
Ezt a funkciót a politikai szervezetek akkor is el tudják látni, ha
nem nyilvánítják magukat párttá - szögezte le. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 11:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|