|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (16. rész) Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István ---------
|
Gyermekkórház-Rendelőintézet segédorvosa elmondotta, hogy a
Magyarországon kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzet elsősorban a
működési válság következménye. Kitörés a jogállamiság
helyreállításával, a demokrácia biztosításával képzelhető el.
Hangsúlyozta, hogy a Parlament feladata olyan törvények megalkotása,
amelyek valós társadalmi igényekre épülnek, és biztosítják a
fejlődéshez szükséges feltételeket. Ennek szellemében fogalmazta meg
javaslatait Balla Éva tíz képviselőtársával együtt. A két
törvénytervezethez 18 pontos módosító javaslatot nyújtottak be. A
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság hat javaslatukkal
egyetértett, azok bekerültek a testület jelentésébe. A bizottság és
a minisztérium érveit tudomásul véve, több javaslattól elálltak a
képviselők, ám ötöt továbbra is fenntartanak. Szükségesnek tartják,
hogy az egyesülési törvény egységes kritériumok alapján rendelkezzen
minden társadalmi szervezetről, így a pártról is. Ezért ellenzik a
pártokra vonatkozó külön törvény megalkotását. Mint mondotta: a
jelenlegi Alkotmány sem tiltja a pártalapítást. A kidolgozás alatt
álló korszerűbb Alkotmány e téren nem léphet vissza. A történelmi
tapasztalatok szerint külön jogszabályt a pártokról zömmel azokban
az országokban alkottak - Németország, Spanyolország, Olaszország -,
amelyek bizonytalan helyzetben adminisztratív eszközökkel kívánták
megregulázni a civil társadalom szerveződéseit.
A továbbiakban elmondotta, hogy javasolják a Büntető
Törvénykönyv 212. paragrafusának hatályon kívül helyezését, ami két
évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával büntet
olyan szervezetek vezetésében résztvevőket, amelyek nyilvántartásba
vételét megtagadtá, vagy feloszlattak. A képviselő szerint azért
szükségtelen ez a kitétel, mert a nyilvántartásba vétel megtagadása
vagy a feloszlatás már önmagában megfosztja a szervezeteket jogi
személyiségüktől, s amennyiben tovább működnek, ezt a büntetőjog
egyébként is szankcionálja.
Indítványozta azt is, hogy a törvény szerint a gyülekezési jog
gyakorlását csak abban az esetben lehessen korlátozni, ha a jog
gyakorlása bűncselekményhez vezetne, vagy bűncselekményre való
felhívást szolgálna, vagy sértheti mások jogainak és szabadságának
védelmére vonatkozó büntető jogszabályokat. Enyhébb esetben
semmilyen korlátozás nem indokolt. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 15:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|