|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (31. rész)
|
Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.) kétségének
-------------
adott hangot: vajon kibírja-e az ország gazdasága a földtulajdon
rendezésével együtt járó megváltási, kártalanítási összegek
kifizetését. Rámutatott továbbá arra is, hogy az esetleges megváltás
számos egyéb problémát is felvet. Így például, hogy az egykori
földtulajdonosok köréből ma már csak kevesen vannak életben, s
ugyancsak gondot jelent az is: több százezer hektárnyi
földterület az évtizedek során kikerült a mezőgazdasági
hasznosításból. A képviselő hangsúlyozta, hogy nem új földosztásra
van szükség, hanem a tulajdon megállapítására.
Varga János (Tolna m., 6. vk.) annak a véleményének adott
-----------
hangot, hogy ez a Parlament nem vállalkozhat 30 évre visszamenőleg a
földkérdés generális megoldására. Elfogadhatatlannak tartotta a
szélsőséges véleményeket, vagyis az egyik póluson a konzervatívok
követelését, hogy maradjon változatlan a szövetkezeti mozgalom, a
másik póluson pedig a ,47-es földosztáshoz hasonló megoldást
sürgetőkét. Szerinte e két pólus között kell a megnyugtató rendezést
megtalálni, éppen ezért egyetért a miniszteri javaslattal, ami ezt
célozza. Lehetőséget kell adni arra, hogy mindenki, aki akar,
foglalkozhassék a földdel, ugyanakkor szükség van arra is, hogy
rehabilitálják, akiket sérelem ért. Meggyőződését fejezte ki, hogy a
földkérdést teljes egészében csak a tulajdonreformmal együtt lehet
megoldani.
Sebők József (Heves m., 8. vk.) hangsúlyozta, hogy az elmúlt
------------
évtizedek bűnei miatt nem szabad lehetetlen helyzetbe hozni a
jelenlegi parasztságot. A képviselő véleménye szerint Tallóssy
Frigyes gondolata - ha azt megvalósítanák - ezt eredményezné. A
szövetkezetek jelentős része - az állam hibás gazdaságpolitikája
következtében - nagyon nehéz helyzetbe került. Ha a megváltott földek
visszakerülnének az örökösökhöz, a tsz-ek gyakorlatilag föld nélkül
maradnának. Arra kényszerülnének, hogy bérbe vegyék a
visszaszolgáltatott földeket. A bérleti díjat viszont a jelenlegi
jövedelmezőségi viszonyok között nem tudnák megfizetni. Ez a
folyamat a termelőszövetkezetek megsemmisüléséhez vezetne, ami
semmiképpen sem kívánatos. Jelentős mértékben veszélyeztetné az
ország élelmiszerellátását, csökkentené a mezőgazdasági exportot,
amely létfontosságú az ország külkereskedelmi egyensúlyának javítása
szempontjából. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 18:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|