Rendszerváltás és az MTI

	Ülést tartott a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság (4. rész)
Ezt követően Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert hallgatta meg a Honvédelmi Vizsgáló Bizottság. A képviselők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a miniszter a hadsereg szempontjából hogyan minősíti a könyvet, szerinte erősíti-e a hadsereg tekintélyét az adatok napvilágra kerülése vagy inkább el kellett volna hallgatni azokat. A miniszter elöljáróban elmondta, hogy ismeretei szerint a könyv eredeti kézirata nem a nyilvánosság számára készült, azt Katonadolgok címen az MSZMP-központnak szánta a szerző; szerette volna, ha Grósz Károly és a Központi Bizottság megismeri a hadseregen belül tapasztalható anomáliákat. Mivel a beadvánnyal nem foglalkoztak, így a szerző kissé átdolgozva, könyv alakban tárta a nyilvánosság elé az adatokat, tényeket. Ezek között - mondotta a miniszter - vannak valóságosak, ám az baj, hogy több információ is vitatható, sok a könyvben az általánosítás, így torz képet alakít ki a hadseregről. Az biztos, hogy a könyv meggyorsítja azt az egyébként már korábban elkezdődött folyamatot, amely a hadseregen belül szükséges változtatásokra irányul. A kérdés nyomatékosabb megismétlése után Kárpáti Ferenc leszögezte: érzése szerint a könyvet kár volt megjelentetni, mert - bár vannak benne valós tények a hadsereg korábbi állapotáról - összességében nem szolgál a hadsereg javára. E meghallgatás során is szóba került, hogy - 1969-ben - Kárpáti Ferenc kérte: engedjék el a hadseregből, és minden fegyveres testületből; indoklásként levélben foglalta össze a Honvédelmi Minisztériumban tapasztalt visszásságokat. Ezt követően személyesen Kádár János mondta azt neki, hogy bár igaza van, mégis maradjon a hadseregnél. Arra nem tudott a miniszter válaszolni, hogy mi lehetett az oka annak, hogy bár sokan tudtak Czinege Lajos visszaéléseiről, mégsem mozdították el hivatalából, sőt miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. A továbbiakban - Sebők János kérdésére - Kárpáti Ferenc elmondta: az ő minisztersége első időszakában is előfordult, hogy külső utasításra kerültek némelyek a minisztériumba. Sebők János vitába szállt azzal, hogy ma már ilyesmi nem fordul elő, s példaként felhozta Szombathelyi vezérőrnagy, illetve Krasznai vezérőrnagy nevét; előbbit miniszterhelyettessé nevezték ki, bár sem felkészültsége, sem képzettsége nem teszi őt alkalmassá erre - mondotta -, utóbbit pedig politikai munkásból nevezték ki magas rangú katonává, majd moszkvai katonai attasévá mindenféle képzés nélkül. (folyt.köv.) 1990. január 3., szerda 18:59
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »