Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése
1989. december 14., csütörtök - A kormány előterjesztői közül utolsóként Surányi György tervhivatali államtitkár kapott szót az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának csütörtöki ülésén. A lakásgazdálkodási rendszer reformjáról szólva egyebek között elmondta, hogy ez a tervezet az egykori KISZ lakáskoncepcióját, a Szabad Demokraták Szövetsége és az MDF lakásgazdálkodási elképzeléseit, illetve azok egyes elemeit, és az államigazgatási javaslatokat figyelembe véve készült el. A koncepciót ért eddigi vádakra is kitérve hangsúlyozta: nem vitás, hogy az komoly terheket ró a társadalom egy részére, de a hátrányos helyzetűeket, illetve a szegény réteget nem érinti. Például a 70 éven felüli nyugdíjasoknak nem emelkedik a lakásbérleti költségük. A 70 évnél fiatalabb nyugdíjasoknál a terhek maximálisan a nyugdíj értékének 10 százalékáig növekedhetnek. Ha viszont ez a nyugdíj nem éri el a 4.200 forintot, akkor ugyancsak nem kell egy fillér többletköltséget sem fizetniük. Azoknál a családoknál, ahol az egy főre jutó jövedelem 4.200 forintnál kevesebb, illetve több az eltartott mint a kereső, a lakásköltség legfeljebb a családi jövedelem 5-10 százalékáig emelkedhet. Surányi György kiemelte: a cél az, hogy a lakástalanok, a rossz körülmények között élők kilátástalan helyzete valamelyest enyhüljön és ezt a társadalom egészének gazdaságilag és szociálisan racionálisabb tehervállalásával oldják meg. Az előterjesztések után az Országgyűlés állandó bizottságainak képviselői kaptak lehetőséget arra, hogy ismertessék testületük állásfoglalását a kormány egyéves gazdaságpolitikai programjáról, a jövő évi költségvetés tervezetéről, illetve a lakásgazdálkodási koncepcióról. Elsőként a külügyi bizottság egyik tagja mondta el: a külügyi tárca csak saját költségvetési tervezetét tárgyalhatta meg, s azt nem tartja elfogadhatónak, mert ennek alapján a diplomáciai testület jövő év októberétől működésképtelenné válik. Éppen ezért a köztársaság jövő évi költségvetését sem tudják támogatni, ha ez nem módosul. Erre Németh Miklós válaszolt, mondván, hogy a külügyi tárca által igényelt összeg mintegy 870 millió forint. Kifejtette, hogy ezt az igényt a kormány a költségvetésből nem tudja kielégíteni, de javaslatot tett arra, milyen forrásokból pótolhatja a külügy ezt az összeget. Ezek között szerepelt vízumdíjemelés, egyes külképviseletek bezárása, külországokban lévő magyar diplomáciai ingatlanok értékesítése. A továbbiakban szólt még a honvédelmi bizottság és a társadalombiztosítási bizottság képviselője. Néhány bizottság állásfoglalását írásban közölte, több testület pedig éppen ezen a napon ülésezik. (MTI) 1989. december 14., csütörtök 14:43
Vissza » A hírhez kapcsolódik »