|
|
 |
|
 |
Ellenzékbe vonul az MSZP?
|
-------------------------
London, 1989. november 28. (BBC, Panoráma) - Telefonon felhívtam
Ágh Attila politológust, az MSZP vezetőségének tagját, akitől azt
kérdeztem: vajon a népszavazás nem jelent-e visszaesést Pozsgay Imre
népszerűségét illetően?
- Szerintem a pillanatnyi megítélések félrevezetőek. Pozsgay
Imrének lehet hogy átmenetileg csökkentek az esélyei, de még mindig
olyan nagy előnye van a többi lehetséges elnökjelölttel szemben akár
a parlamenti, akár a közvetlen népszavazásos formában, hogy még
mindig messze ő a legvalószínűbb elnökjelölt.
Utalnék arra is, hogy az SZDSZ sem zárta ki azt, hogy esetleg
népszavazásos formára kerül sor, ahol kétségtelenül Pozsgay előnye
lényegesen nagyobb, mint egy parlamenti választásnál, lévén a
parlamenti választás közvetlenül tükrözi majd az újonnan
megválasztott parlament párt-megoszlását, míg a népszavazás egy
közvetlen népszerűségi versenyt jelent.
- A népszavazásra visszautalva: úgy gondolja Ön, hogy egyfajta
morális indíték vezette az ellenzéki csoportosulást abban, hogy
kérte ennek a népszavazásnak a kiírását?
- Nem, semmiképpen sem. Ezek a koalícióba tömörült kis pártok
küzdenek a fennmaradásukért, a négy százalék fölé kerülésért,
küzdenek az elismertetésért és ezért próbálnak olyan ügyeket
találni, amelyben támogatást, netán konszenzust találnak a magyar
választópolgárok körében. Egy ilyen konszenzus volt az a három pont,
aminek tekintetében meghirdették a népszavazást, és ehhez adódott
hozzá a negyeik, aminek tekintetében nyilvánvalóan nincs konszenzus
a magyar választópolgárok körében. Tehát itt egy nagyon jó
árukapcsolással élt ez a négy szervezet, különösen az SZDSZ.
(folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|