|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)
|
A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár
előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az
Alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az
alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul. Hivatalból
akkor kezdeményezhető, ha az Alkotmánybíróság a jogszabályok és az
állami irányítás más jogi eszközeinek a nemzetközi szerződésekkel
való ütközését, illetve mulasztásban jelentkező
alkotmányellenességet észlel, vagyis ha valamely szerv nem teljesíti
jogszabályalkotási kötelezettségét. Ugyancsak hivatalból indítanak
eljárást az alkotmány értelmezésével kapcsolatos ügyekben.
Mivel a politikai egyeztetések során az Alkotmánybíróság
személyi kérdései központi figyelmet kaptak, a miniszter kitért a
megállapodások nyomán kialakult elképzelésekre. Elmondta, hogy az
alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná,
a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló
bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak
megbízatást, s mégegyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület
elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s
e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat
szerint az Alkotmánybíróság megalapításakor - vagyis a mostani
ülésszakon - az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja
meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló
ülés után két hónapon belül. Újabb öt tagot pedig az
Alkotmánybíróság felállítását - 1990. január 1-jét - követő öt éven
belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti
választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget
kapjon e fontos intézmény kialakításában.
Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a közjogi
törvényjavaslat-csomag egészét a politikai rendszerváltás, az új
politikai kormányzati mechanizmus alkotmányos és törvényes
alapjainak, kereteinek garantálása jellemzi. Mint mondta, a
jogállam, az alkotmányosság és a jog uralma azonos tartalmat
hordoznak, és nélkülözhetetlen elemei a politikai rendszer
demokratizálásának. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést
tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés
politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben
is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet
még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg - mondotta.
(folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|