|
|
 |
|
 |
Parlament: törvénytervezet-áradat az utolsó menetben (2. rész)
|
Az államtitkár egyébként már a bizottsági ülés kezdetén
kifejtette: a képviselők teherbíróképessége mellett a kormánynak
figyelembe kellett vennie azokat a kényszerítő körülményeket,
amelyek folytán mind a kormány, mind pedig az Országgyülés válaszol
a kihívásra. Azaz: megalkotja a jogállamiság, továbbá a gazdaság
müködőképességéhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtését, a
piacgazdaság kiépítését szolgáló törvényeket. Mindezek mellett még
ennek a parlamentnek kell döntenie Bős-Nagymaros, a Bécs-Budapest
világkiállítás, a lakáspolitikai koncepció kérdésében, valamint a
hároméves kormányzati programról.
A képviselőknek a javaslat szerint a szeptemberi ülésszak
folytatásaként októberben 7, majd novemberben 12, decemberben pedig
11 törvényjavaslatot kellene megtárgyalniuk. A kezükbe adott
listából azonban nem derül ki számukra: a javasolt törvénytervezetek
mennyire függnek össze egymással, illetve a korábban elfogadott
törvényekkel. Nem ismerik a tervezett módosításokat, így azt sem
tudják eldönteni, hogy szükséges-e tárgyalni azokat, avagy nyugodtan
örökül hagyhatják az új parlamentnek. Ezért azt javasolták a
kormánynak: alaposan mérlegelje, hogy melyek azok a
törvénytervezetek, módosítási javaslatok, amelyek elhalaszthatók a
jövő évre, az egymással összefüggő törvényjavaslatokat pedig
együttesen tárja a parlament elé.
Az államtitkár is, a képviselők is - bár meglehetősen
bizonytalanul - felvetettek egy-egy olyan törvényjavaslatot,
amelynek tárgyalását szerintük elhalaszthatják. Abban megegyeztek:
célszerü, hogy az Elnöki Tanács alkosson törvényerejü rendeletet a
cégbírósági eljárásról. Abban azonban már megoszlottak a vélemények,
hogy szükséges-e a hátralévő időszakban megalkotni a postáról és
távközlésről, a kereskedelemről, a társadalombiztosításról, a
nemzetközi szerződések megkötéséről vagy a hatósági erkölcsi
bizonyítványról szóló törvényeket.
A képviselők - végül is nem tudván eldönteni, mit javasolnak
törölni a törvényjavaslatok listájáról - azt latolgatták, milyen
módszerekkel takaríthatnak meg időt a valóban fontos kérdések
tárgyalása érdekében. Schőner Alfréd (országos lista) megfontolásra
ajánlotta azt a nemzetközi parlamentarizmusban közismert
gyakorlatot, hogy az egy-egy témakörben azonosan gondolkodó
képviselők véleményét egy, közülük kiválasztott képviselőtársuk
tolmácsolja. Úgy vélekedett - s többen egyetértettek vele -: a
képviselőknek le kell mondaniuk arról, hogy önmaguk, tevékenységük
igazolásaként akkor is hozzászólnak, ha előttük már 25-ször
elhangzott mondandójuk lényege. (folyt. köv.)
1989. szeptember 20., szerda 17:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|