|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második nap (45. rész)
|
Az előkészítés során kritika érte a törvényjavaslat 11.
szakaszában szereplő rendelkezést. Eszerint az a hadköteles, aki a
18. és a 23. életéve között engedéllyel nem kezdte meg sorkatonai
szolgálatát, a jelenlegi szabályok szerinti 28 éves kora helyett 30
éves koráig hívható be a szolgálat teljesítésére.
A behívhatósági korhatár felemelésére az állampolgárok érdekében
van szükség. A katonai hatóságok ugyanis csak e korhatáron belül
engedélyezhetnek szolgálathalasztást. Az elmúlt években azonban, bár
nem nagy számban, de előfordult, hogy sorköteles fiatalok nem tudták
befejezni tanulmányaikat 28 éves korukig. Ezért félbe kellett
szakítaniuk tanulmányaikat, hogy katonai szolgálatukat letöltsék. A
törvényjavaslat ennek elkerülése érdekében javasolja a behívhatósági
korhatár felemelését.
Az országgyűlési vitában sokan felvetették azt a problémát, hogy
a bevonuló fiatalok jelentős részét lakóhelyüktől távoli alakulathoz
irányítják. Ez gondot okoz a katonáknak, de a hozzátartozóknak is, s
ebből adódik az az igen nagy számú áthelyezési kérelem is, ami sok
ember munkaidejét köti le.
A képviselői felvetésekre reagálva Kárpáti Ferenc elmondta: a
problémát főként az okozza, hogy a csapatok elhelyezése,
feltöltöttségének aránya nem egyenlően oszlik meg hazánk területén.
Az Európában immár érezhető katonai enyhülés, a szembenállás
csökkenése, a kölcsönös biztonság megteremtésének kedvező kilátásai
reményt keltőek. Ebből kiindulva hazánk jelentős haderő-reformon
munkálkodik, amelynek alapvető tartalma, hogy a hadsereg
egyértelműen védelmi jelleget öltsön, ami nagyon sok tekintetben
jelentős változásokkal fog járni.
Kárpáti Ferenc elmondta azt is, hogy e nagy horderejű katonai
doktrinális kérdésekkel egy időben széles körű reformokat terveznek a
katonai tevékenység szinte minden területén. Ez ma már természetes
is, hiszen ami a társadalomban végbemegy, törvényszerűen érvényes a
hadsereg életére is. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű az emberi
viszonyok alakulása, a bánásmód, a katonákról történő gondoskodás,
az emberek közötti kapcsolatok humanizálása.
Hangoztatta, hogy a fegyveres erőknél joggal megkövetelt
feltétlen engedelmesség a parancsok végrehajtásában nem zárja ki -
sőt a mai viszonyok között egyenesen megköveteli - a gondolkodó,
öntevékeny embert. Ez pedig azt is jelenti, hogy szükség van az
önálló véleményre, a feladatokhoz való alkotó hozzáállásra. Ezért
minden parancsnoknak - bármilyen szinten dolgozik is - tudnia kell:
a rábízott fiatalok hazafias kötelességüket teljesítik, amiben
támogatni, ösztönözni kell őket, segíteni képességeik
kiteljesedését. (folyt. köv.)
1989. június 28., szerda 19:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|