Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második nap (14. rész)
A másik szociálpolitikai alapelv, hogy egységesen támogassuk a gyermeket nevelő családokat, azaz minden gyermek nevelésének költségeihez azonos mértékű támogatást nyújtson az állam. Végül az sem kizárt, hogy a rászorultsági elv alapján kizárólag az alacsony jövedelmű családok gyermeknevelési költségeihez nyújtson támogatást az állam. Úgy vélem hosszú távú érdekeink, társadalmi céljaink és gazdasági lehetőségeink alapján reális lehetőségünk az egységes támogatásra van, amit egy továbbfejlesztett, reálérték megőrzést garantáló családipótlék-rendszerrel és a személyi jövedelemadóban egységes mértékű, valamennyi, gyermekre kiterjedő adókedvezménnyel lehet legjobban megvalósítani. Ebből az is következik, hogy a jelenlegi feszültséget mindenképpen fel kell oldani, azaz ha októberben a személyi jövedelamadó továbbfejlesztése mellett dönt a parlament, valamennyi gyermeket nevelő családot, gyermekenként azonos összegű, adóból levonható kedvezményben célszerű részesíteni. E kedvezménynek azokra a családokra is ki kell terjedni, ahol nincs annyi adóköteles jövedelem, hogy fedezetet nyújtson a gyermeknevelési támogatásra. E családok esetében a családi pótlékot célszerű növelni az adóban el nem számolható gyermeknevelési támogatással. E megoldás ellen két érv hozható fel. Az egyik, hogy megszünteti a három és többgyermekes családok jelenlegi relatív kedvezményét a többi gyermenevelő családdal szemben. Ez kétségtelen. Mindenesetre figyelmet érdemlő tény, hogy 1988-ban a 160.000 három és több gyermeket nevelő család közül több mint 56.000-en nem tudták igénybe venni a gyermekenként és havonként járó 1000 forintos adóalap-kedvezményt, mert nem volt akkora jövedelmük, hogy fedezetet nyújtson a kedvezményre. A gondolatmenetből minden bizonnyal kiderült, hogy a kormány a személyi jövedelemadó továbbfejlesztése mellett voksol, de teljesen nyitott más megoldás végrehajtására is a realitások talaján. Ezt az utóbbi megjegyzést azért tettem, mert vannak nagyobb kedvezményt biztosító, minden bizonnyal népszerűbb megoldások is. Ilyen például a Nagycsaládosok Egyesületének javaslata, vagy az a terv, amely az eddigi kedvezményt az egy- és kétgyermekes családokra is teljeskörűen kivánja kiterjeszteni. Mindkét megoldás - torzító hatásainak megszüntetésével együtt - legalább 40 milliárd forinttal kerül többe a jelenlegi módszernél. Erre sajnos 1990-ben még nem vállalkozhatunk. (folyt.köv.) 1989. június 28., szerda 13:27
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »