|
|
|
|
Kérdőjelek a bős-nagymarosi beruházásnál (1. rész)
|
1989. május 11., csütörtök - Nemhogy a gyakorlati munka, de még a kiviteli tervezés sem kezdődött meg a teljes körű meliorációs tevékenységet illetően a Bős-nagymarosi erőműrendszernél - állapította meg a beruházást ellenőrző társadalmi bizottság a napokban megtartott helyszíni ellenőrzése során. A kormány mellett működő testület felkereste a dunakiliti tározót, a szigetközi és a győri térséget, s a bősi erőműnél is tájékozódtak a munkák állásáról. A tapasztalatokról Nyitray Réka, a Budapesti Műszaki Egyetem városépítési tanszékének tudományos főmunkatársa, a társadalmi bizottság soros elnöke az MTI tudósítójának elmondta, hogy az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb területen, s nem időben eltolva, hanem már most, a tározó feltöltésével együtt szükséges a vízrendezési munkák elvégzése. Csak a közelmúltban váltak ismertté azok, az agrárszakemberek bevonásával készített tanulmányok, amelyek a vízrendezés megoldatlanságára figyelmeztetnek. Dunakiliti térségében igen nagy területen szükséges elvégezni a felesleges víz elvezetését, a szigetközben pedig a vízhiány pótlását. Győr környékén kisebb vízszabályozásra, árvízvédelemre van szükség. Mint meggyőződhettünk róla - mondotta -, a munkák anyagi fedezete tisztázatlan. Egyre többen bizonyítják azt is, hogy a régi Dunaágba legalább négyszáz köbméter vizet kell juttatni másodpercenként. Ez nemcsak az élővíz- és határfolyó jelleg megőrzése és a hajózás miatt fontos, hanem azért is, mivel enélkül nagy területeken megy tönkre a talaj.
A beruházók - mondotta a soros elnök - csak az erőműre koncentrálnak, s figyelmen kívül hagynak vagy nem jelentőségének megfelelően kezelnek egy sor más kérdést. A felelősségre vonás pedig rendre elmarad. Áprilisban például bizottságunk a térség földrengés-biztonságával foglalkozott. Olyan új álláspontokkal ismerkedhettünk meg, amelyek eddig nem kerültek nyilvánosságra. Ezek szerint a hivatalosan közölt megállapításokhoz képest jóval nagyobb gondokat okozhat a térségben egy földrengés. A tározónál a gát súlya alatt például megmozdulhat a gyenge kőzetágy. Nagymarosnál, Visegrádnál már szabad szemmel is észrevehetők a törésvonalak. Szinte hihetetlen, hogy eddig e kérdéssel miért nem jelentőségének megfelelően foglalkoztak. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|