|
|
 |
|
 |
Gazdasági és politikai vezetők előadásai a Vasas Akadémián (2. rész)
|
Intézményes módon kell védeni a verseny feltételeit. Határozott
súlllyal szorgalmazzuk az import liberalizálását, a vegyesvállalatok
alapítását, a vállalkozások élénkítését, az új társulási formák
létrejöttét. Sikerre csak akkor számíthatunk, ha a gazdaság
szereplői stabilnak, egyértelműnek és kiszámíthatónak tartják a
kormányzati magatartást. Fontos, hogy olyan politikai egyesség
jöjjön létre a kormány, a szakszervezetek és a társadalmi
szervezetek között, amely a következetes gazdaságpolitikán alapszik;
így a kormány - időnként - nem kényszerül meghátrálásra.
Medgyessy Péter elmondta: a gazdaság átformálódásának látható
jelei vannak. Az utóbbi időben a cserearányok másfél százalékkal
javultak. Kiugró volt tavaly például a kohászat exportja, s a
gépipar kivitele is jelentősen nőtt. Az agrárgazdaság exportja pedig
túlszárnyalta a 80-as évek első felében elért csúcsteljesítményt.
A miniszterelnök-helyettes a KGST-ről szólva rámutatott: a rossz
elszámolási gyakorlat a magyar gazdaság számára nagy tehertételt
jelentő rubelaktivumhoz vezet. Nem vállalhatjuk az ellentételezés
nélküli többletexportot - hangsúlyozta. Cél a kontingensek által
szabályozott kereskedelem lépésről-lépésre való csökkentése, s az,
hogy a vállalati bevételt ne rögzített rubelárfolyamon számolják el.
Szólt a költségvetési takarékosságról, amely - szerinte - nem
enyhíti számottevően a lakosságra háruló terheket, mivel az egyes
területek - gazdaságossági okból történő - visszafejlesztése más
tekintetben jár gondokkal. Korábban sok olyan döntés született -
mondta -,amelyet mai ismereteink birtokában nem hoznánk meg, sőt már
a múltban sem lett volna szabad sort keríteni rájuk; ilyen például
az Eocén-program, a kohászati rekonstrukció, a vasúti jármügyártás,
az uránipari együttmüködés, vagy a bős-nagymarosi beruházás. E
döntések öröksége terheli a jelenlegi korányzatot és azt a
generációt is, amely fizetni kényszerül.
Az előadást követően a hallgatóság számos kérdést tettek fel a
miniszterelnök-helyettesnek, aki válaszában szólt arról: az NSZK-tól
felvett 1 milliárd márka hitelhez az iparvállalatok pályázati úton
juthattak hozzá. A hitel lendítőleg hatott az exportnövekedésre, de
az első jelentősebb eredmények csak az idén, illetve jövőre
várhatók. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|