|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés
|
München, 1989 március 8. (SZER, Világhíradó) - Kasza László jelentkezik Budapestről, beszámolóval az Országgyűlés mai ülésszakáról és interjúval Király Zoltánnal. - Ez az ülésszak ügyrendi vitával kezdődött, amelynek paragrafusait Horváth Lajos soros elnök, ha ismerte is, nem mindig tudta átültetni a gyakorlatba. Így történt, hogy öt percen belül háromszor változtatta meg véleményét abban a kérdésben, hogy támogatják-e a napirendként önálló indítványokat, vagy nem. Maradt az, hogy igen - s ez új légkör jele a magyar parlamentben, nem söpri le egyszerűen a Ház elnöke azokat a javaslatokat, amelyek nem illenek bele az előre megírt forgatókönyvbe. De persze maradt az is, hogy ezeket aztán szépen egymás után leszavazta az a nagy többség, amely még mindig úgy tartja fel a kezét ahogy, és amikor megkívánják tőle. Megint az történik, hogy beszélni szabad, de marad minden a régiben? Hadd ne válaszoljak erre a kérdésre. Mondjuk inkább azt, hogy legalább beszélni lehet, és a beszédből gyakrabban lesznek ellenőrizhető cselekedetek, mint a hallgatásból, vagy hallgatási kényszerből. De vissza az eseményekhez: a nap a parlament elnökének: Stadinger Istvánnak lemondásával kezdődött. Sarlós István után ő a második olyan országgyűlési elnök rövid idő alatt, aki nem emelt fővel távozott. Király Zoltánt kérdeztem - szegedi képviselőt -, hogy sikerélménynek könyveli-e el Stadinger lépését, hiszen neki komoly szerepe volt abban, hogy az elnök lemondott. - Én inkább azt sajnálom - tehát nem sikerélményként fogom fel - azt sajnálom, hogy Stadinger István akkor már nem vonta le a konzekvenciáit - már az ő cselekedeteinek, vagy a vitavezetésének konzekvenciáit - tehát hogy nem eleve magától jutott erre az elhatározásra már abban az időben. Végülis nagy dolog, de mindegy a végeredményt tekintve, de azt hiszem, hogy az is szerepet játszhatott ebben az ő döntésében, hogy hiú emberként elég nehezen tudta elviselni a kritikát, hiszen akkor, amikor nekem válaszolt a múltkori országgyűlési ülésen, amikor megbíráltam, akkor is egyszerűen elhatárolta magát attól, tehát hogy ő igenis a kollegialitás szellemében, a házszabályok szerint járt el. Egyszerűen nem volt képes kellően fogadni mindezt. Most aztán így elég sok bírálat érte, a kabarétól kezdve sok komolyabb cikken keresztül. Ezt nem tudta kellően tolerálni, és felmerült ez a bős- nagymarosi újabb indítvány, amely nyilvánvaló volt, hogy előkerül itt a mostani parlamenti ülésszakon - azt hiszem ez volt talán azt utolsó. Ezek az én feltételezéseim. Ez viszont eleve szemlélteti a politikai vereséget. - Közben bejelentették, hogy nemcsak Stadinger István, hanem hat parlamenti képviselő is lemondott. Közülük hárman: Cservenkáné, Apró Antal és Molnár Frigyes azért, mert aláírásgyűjtési akció indult visszahívásuk érdekében kerületükben. A parlament 22 tagú jelölő bizottságot nevezett ki, amely most javaslatokat fogad el a következő parlamenti elnök személyére. Ez meglehetősen látszattevékenység, hiszen alig fér kétség ahhoz, hogy az MSZMP jelöltje: Szűrös Mátyás kerül ezen - a politikusok számára immáron veszélyessé vált - székbe. Ezután javasolta Király Zoltán, hogy ne tűzzék napirendre a Munka Törvénykönyvét módosító, és a sztrájkot bizonyos esetekben engedélyező törvényt. Az előterjesztést rossznak, az időpontot pedig elhibázottnak látja. Közvetlenül utána Szentágothai János akadémikus javasolta, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét vegyék fel ismét a napirendre. Egy másik képviselő hozzátette, hogy állítsák le az építkezéseket a népszavazás kimeneteléig. Németh Miklós miniszterelnök taktikai javaslattal elodázta az ügyet. Azt terjesztette elő, hogy a május-júniusi ülésszakon a népszavazási törvénnyel együtt tárgyalják Bős-Nagymaros ügyét. A parlament neki adott igazat. Miután az alkotmánymódosítási vitával telt el az idő, Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésén még mindig folyik az eszmecsere a budapesti Parlamentben. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|