|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
TDDSZ-sajtókonferencia
|
(Kasza László) München,1989. március 7. (SZER, Magyar híradó) - A Múzeum Kávéház különterme, délelőtt 12 óra. A TDDSZ hirdetett nemzetközi sajtókonferenciát. A jól előkészített találkozóra magyar és angol nyelvű dokumentumok, angolul is jól beszélő előadók, számos újságíró kíváncsi volt. Benjámin Judit, a parlamenti képviselők párton kívüli csoportjának helyettes vezetője, Bruszt László a Független Szakszervezetek Demokratikus Szövetségének tagja, Homonnay Csilla, a Független Jogász Fórum részéről, és Vidos Tibor, valamint Forgách Pál a TDDSZ vezetőségéből fejtették ki: miért ellenzik, hogy a parlament most, és ebben a formájában fogadja el a sztrájktörvényt, és módosítsa a munka törvénykönyvét. Indokaikat - amelyeket összefoglalva elküldtek minden képviselőnek - a következőkben foglalták össze. - A dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek védelme helyett a dolgozók munkaviszonyának kereteire korlátozza a sztrájk jogát, lefegyverezve, és kérelmezői státuszba szorítva a szakszervezeteket, a dolgozók általánosabb érdekeinek védelmében. A legnagyobb szakszervezeteket ruházza fel csupán a szakszervezeti jogosítványokkal, kollektív szerződés megkötésére, és így tovább - durván megsértve ezzel a szakszervezeti pluralizmus elvét. A tervezet korlátozó voltában is célszerűtlen - mondják -, mert azzal, hogy elvileg lehetővé teszi a bérkövetelő sztrájkokat, akár ágazati szinten is, ugyanakkor tiltja a sztrájkot a gazdaságpolitika egészével, vagy a jövedelempolitika egyéb területeivel kapcsolatban. Szerintük rövid távon a következőkre lenne szükség: a Gazdasági Kamara és a SZOT, valamint a független szakszervezetek képviselőiből országos konfliktuskezelési szolgáltatást kellene létrehozni, amely sztrájkok esetén jogi tanácsadással a partnerek összehozásával, egyeztetésével, és békéltetéssel segítené a konfliktusok gyors rendezését. Másodszor: egyeztető tárgyalásokat kellene az Országgyűlés, a kormány, a kamara, a szakszervezetek és az alternatív szervezetek képviselőinek bevonásával készíteni. A sajtókonferencia után megkérdeztem a jelenlévő Benjámin Juditot, a parlament független képviselőcsoportjának helyettes vezetőjét, hogy mi a véleménye a sztrájktörvényről, és arról, amit a független szakszervezetek képviselői erről mondtak, valamint hogy milyen kilátás van arra, hogy az ellentétes véleményt magáévá tegye esetleg a parlament. Válasza a következő: - Én magam is úgy gondolom - én nem vagyok jogász, ehhez hozzá kell tennem - hogy a törvényben még számos változtatásra volna szükség, mielőtt egyáltalán a parlament döntést hozhatna az ügyben. Az ülésszakon nem én, hanem más képviselők javasolni is fogják részben azt, hogy egyáltalán ne tárgyaljuk most ezt a törvényt, részben azt, hogy később tárgyaljuk, tehát most első fordulóban. Viszont ebben a kérdésben én nem fogok olyan értelemben véleményt nyilvánítani. (...) kell mindenképpen támogatni. Másik kérdésben el fogom elmondani a véleményemet, hogy a munka törvénykönyvével kapcsolatos. Ennek teljesen zavaros az a pontja, amely akadályozza a szakszervezeti pluralizmus tényleges törvényesülését. Olyan mértékig akadályozza, hogy a többség eleve ezt veszi figyelembe minden szakszervezeti jog gyakorolhatóságánál. +++
1989. március 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|