|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
A magyar választási reform korlátai
|
München, 1989. február 19. (SZER, Világhíradó) - A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta több olyan hivatalos nyilatkozat hangzott el, amely kiábrándítólag hathatott azokra, akik a többpártrendszer bevezetésétől nem politikai színjátékot, hanem az igazi népképviseleti rendszer megvalósítását várták. A Grósz Károly által még a tavalyi, a sportcsarnoki beszédében is egyedüli járható útnak nyilvánított egypártrendszer és a Pozsgay beszédeiben kilátásba helyezett valós többpártrendszer között kétségtelenül kompromisszumos megoldásnak tűnik a mostani hibrid elképzelés. A pártok indulnak ugyan a választáson, de az elért választási eredménytől függetlenül a parlamenti mandátumok többsége és a kulcsfontosságú miniszteri tárcák továbbra is az MSZMP kezében maradnak. Más szóval a kommunisták pártja csak a felelősséget akarja megosztani a többi politikai csoportosulással, a hatalmat azonban nem. Ahogy majd lengyel beszámolónkból hallhatják, hasonló megoldás van kialakulóban Lengyelországban is. A párt ragaszkodik a parlamenti mandátumok 60 százalékához, vagyis az abszolút többséghez. Hogy az ilyen áldemokratikus látszatmegoldástól mit várhatunk, arra jó példa a keletnémet többpártrendszer, ami a sztálini időkben ugyanúgy működött, mint a peresztrojka idején. A budapesti rádió szombat reggel tökéletes képet adott arról, hogyan működik a keletnémet többpártrendszer: A pártok jól megférnek egymással. A másik négy feltétel nélkül elismeri a Német Szocialista Egységpárt vezető szerepét. Ezt az alkotmány is így írja elő. A választások sohasem hoznak változást az erőviszonyokban. A Német Szocialista Egységpártnak mindig 127 parlamenti képviselője van, a másik négy pártnak egyformán 52, a többin a társadalmi szervezetek osztoznak. Közöttük persze a többség ugyancsak valamelyik párt tagja. A frakciók között nincs vita, mindig egyhangú a szavazás, és a törvényjavaslatokat minden párt egyformán támogatja. A közéletben a magasabb tisztségeik betöltésére feltétel a párttagság. Így fest a többpártrendszer Kelet-Németországban. Nyilvánvaló, hogy a demokrácia őszinte hívei nem ilyen pluralizmusról álmodnak Magyarországon. Az újjászerveződő hagyományos magyar pártok, mint a független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt vagy a Néppárt csak akkor szolgálják a népképviselet átmeneti korlátozásának elfogadásával a valódi kibontakozás ügyét, ha törvény garantálja, hogy a következő választáson már minden megkötés nélkül érvényesülhet a szabad verseny az MSZMP és politikai riválisai között. Erre a lehetőségre Pozsgay ugyanúgy utalt legutóbbi beszédében, mint a lengyel Szolidaritás tárgyalócsoportjának vezetője. A lehetőségek ígérete azonban ma már senkit sem elégít ki Magyarországon. A közvéleményt csak törvény és garancia nyugtathatja meg, hogy az egy lépés előre gyakorlatát nem követi ismét kettő össze-vissza. +++
1989. február 19., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|