|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Beszélhetünk-e még kommunista tömbről?
|
London, 1989. január 24. (BBC, Panoráma) - Kelet-Európa szerte új szelek fújdogálnak Mihail Gorbacsov hatalomra jutása óta, itt-ott egyre szabadabban. Mint Jerzy Rohan rámutat, annyi egyéni kezdeményezésnek vagyunk manapság tanúi a közép- és kelet-európai országok részéről, hogy kérdéses, beszélhetünk-e még egyáltalán kommunista tömbről, mint olyanról? Kelet- és Közép-Európa országaiban annyira eltérően alakulnak az események, hogy talán nem is helyénvaló már azokat egy tömbként emlegetni. Gorbacsov számtalanszor hangsúlyozta, hogy minden országnak saját belátása szerint kell problémáit megoldani. Ennyiben a szovjet magatartás gyökeresen eltér a korábbitól. De vajon az új keletű szabadság miként hat Moszkva egyes kommunista szövetségeseire? Lengyelország és Magyarország esetében valódi pluralizmus kezd kibontakozni, mely végül megteremtheti egy demokratikusabb és a közmegegyezést célzó politikai rendszer feltételeit. Bulgária és Csehszlovákia a Gorbacsov által sürgetett reformokat úgy fogadta, ahogyan a múltban mindig is fogadták a Kremlből kiinduló kezdeményezéseket. Vagyis megváltozott a politikai szótár, de nem a lényeg. Kelet-Németország és Románia teljes egészében elveti a változtatási törekvéseket. Kelet-Berlin azt mondja, hogy fölöslegesek, Bukarest pedig, hogy helytelenek. A különbségek mögött azonban felfedezhetjük a közös vonást. Nevezetesen arról a felismerésről van szó, hogy a kelet-európai kommunista pártok által a lakosságra erőszakolt rendszer az elmúlt négy évtizedben sem gazdaságilag, sem politikailag nem volt képes megfelelni a várakozásnak. Az eltérő álláspont most abban nyilvánul meg, hogy az egyes országok kommunista vezetése milyen mértékben hajlandó beismerni a rendszer kudarcát, illetve hajlandó a gazdasági és politikai élet újjáélesztésére kísérletet tenni. Úgy tűnik, ebben az irányban a lengyelek és a magyarok mentek a legtovább. Varsó most arra készül, hogy újra törvényesíti a betiltott Szolidaritás szakszervezetet, s kifejezte készségét, hogy tárgyalni kíván az úgynevezett konstruktív ellenzékkel. Magyarországon nemrégiben fogadták el mindazon törvényeket, melyek lehetővé teszik, hogy valódi többpártrendszer alakuljon ki, melynek körülményei között a kommunistáknak más politikai csoportokkal kell megmérkőzniük a hatalomért. Az effajta elgondolások szentségtörésnek hatnak Ceausescu szemében, aki váltig hangoztatja, hogy a kommunista pártnak az élet minden területén meg kell őriznie, sőt erősítenie kell vezető szerepét. Szó sem lehet párbeszédről és a központi gazdaságirányítás szigorúbb, mint valaha. Románia mostanában gyakran kerül egy táborba Kelet-Németországgal - noha gazdasági sikerességük mutatói igencsak eltérőek. A kelet- berlini vezetés Ceausescuhoz hasonlóan fennen állítja, hogy a párt a legfőbb döntőbíró minden területen, s hogy változásra nincs szükség. Köztes helyet foglal el Csehszlovákia, miután egyfelől szóban hangoztatja a gazdasági és politikai reformok szükségességét, másfelől teljes egészében elveti a párthoz nem tartozó és más nézeten lévőkkel folytatott dialógust. A prágai hatóságok napokban tapasztalt merevségét a vezetés azon félelme indokolja, hogy esetleg elveszítik az ellenőrzést, és ebben a félelmükben talán nincsenek egyedül. Akármi történik is, illetve nem történik a kommunista tömbben, végső soron a majdani sikereken, vagy kudarcon mérődik meg. A végeredmény attól is függ, hogy a kommunista pártok mennyire hajlandók meglazítani a hatalom gyeplőit. A monolitrendszer repedezik, de végső széthullása még hosszú ideig várathat magára. +++
1989. január 24., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|