Rendszerváltás és az MTI

	Válasz a hallgatóknak - 2. folyt.
- Bővebb választ érdemel, mert tárgyilagosabb témát vet fel "Váltömő Rihárd" jeligével telefonáló hallgatónk: Mindszenty bíboros az 1956-os forradalom alatt elmondott beszédével kapcsolatban megjegyzi, hogy ő akkor 24 éves volt, és jól emlékszik, hogy milyen döbbenten hallgatta. Mindszenty csak állami és politikai dolgokról és tulajdonviszonyokról beszélt. Ez szerinte nem tartozik egy főpapra, ez nem papi feladat. Ha személyes sorsa miatt tisztelte is Mindszentyt, az a beszéd számára, sokunk számára - mondja - aggasztó volt. Az oroszok nyilván a bíboros beszéde nélkül is leverték volna a forradalmat, de azért a későbbi propagandához jó érveket szolgáltatott. A másik, Frank atyához intézett megjegyzése - és ezt tartja fontosabbnak -, hogy egyházi hírek címén miért csak, illetve túlnyomó többségben a katolikus egyház hírei szerepelnek. - Nincs szándékomban hallgatónkkal vitába szállni. Talán jól tenné, ha elolvasná Mindszenty bíboros beszédének szövegét 32 év után újra. Meg fogja látni, milyen bölcs és prófétai. Abban hallgatónk mindenesetre téved, hogy az állam, a társadalom és a politika elvi kérdései nem tartoznak egy főpapra. Melegen ajánlom, foglalkozzék egy kicsit a keresztény társadalomtudománnyal, és tanulmányozza a pápák szociális körleveleit. A Mindszety emlékiratokat egyébként a máriacelli Mindszenty Múzeumban zsebkiadásban 21 schillingért meg lehet szerezni. Ami az egyházi híreket illeti, kérem figyelje rendszeresen ezt az új adást, és akkor fel fog tűnni, hogy az nemcsak katolikus híreket tartalmaz, hanem tudatosan, és következetesen protestáns és ortodox híranyagot is. Sajnos, nem mindig sikerül ilyen hírekhez hozzájutni, mert a protestáns hírügynökségek rendszerint csak helyi érdekű híreket közölnek. Ennek oka a protestáns egyházak szerkezeti felépítésében keresendő, mely demokratikus, pluralisztikus, és ennélfogva - az Egyházak Világtanácsát, és egyes egyházak központi tanácsát leszámítva - nincs is igazi központi szervük. Jókívánságait hálásan köszönöm. - Következő hallgatónk - nem mondta, honnan telefonált - nagyon elégedetlen Franciaországgal. Fél is sorolja, hogy miért: - Kérem, Franciaország szerepe Trianonnal, Magyarországgal kapcsolatban - ez a kérdésem; továbbá az, hogy Kádár Jánost díszszemlével fogadták, hogyan egyeztethető ez össze azzal, hogy Nagy Imrének díszsírhelyet állítottak. Továbbá: nem tetszik, hogy a II. világháborúban Franciaországnak el kellett süllyesztenie hadihajó állományát, nem tetszik, hogy Franciaország szimpatizál Romániával, és miért nem Magyarországgal? Nem tetszik, hogy Franciaország a rádióadást több év óta Magyarország irányába megszüntette. Továbbá: Franciaország a NATO-ból is kilép. - Ezek a dolgok nekem Franciaországgal kapcsolatban nem tetszenek. - Párizsi munkatársunk, Nyitria János pontról-pontra válaszol a kérdés- sorozatra: 1.) A Párizs környéki békék - így a trianoni is - nem tartották be Wilson amerikai elnök előzetes békepontjait. Így a győztesek, főként a franciák diktáltak a veszteseknek, és ezt ma már a franciák is nagy hibának tekintik. De akkor Franciaország, a vele szövetséges Szerbia, az előzetes külön békéje ellenére szövetségesnek tekintett Románia és az önállósággal nem rendelkezett Csehország kívánságait elégítette ki, annál is inkább, hogy az így kialakuló úgynevezett "kisantant" államcsoportot - mint utóbb kitűnt, nagyon is tévesen -, Franciaország megfelelő erőnek ítélte akár Németországgal, akár a Szovjetunióval szemben. 2.) Kádárt 1978-ban és 1984-ben, tehát Brezsnyev és Csernyenko idején egyáltalában nem megfeledkezve teljes mértékben elítélt szerepéről az 1956- os forradalom eltiprásában -, mint akármennyire fonák is a kifejezés - a viszonylag legliberálisabb kommunista ország, varsói paktum-tag vezetőjét fogadták hivatalosan itt, Franciaországban. 3.) A Toulonban állomásozott francia hadiflottát 1942-ben azért süllyesztették el, hogy ne kerüljön a nácik kezébe. Természetesen helyesebb lett volna, ha csatlakozik - megpróbál csatlakozni - az angolszász szövetségesekhez, amelyeknek oldalán De Gaulle szabad Franciaország- mozgalma küzdött. 4.) A románt, a franciát latin nyelvnek, tehát rokon nyelvnek tekintik. Románia számára Franciaország hagyományosan - hogy úgy mondjam - a "nagy testvér". Elég sok a román származású kiváló francia értelmiségi is. A rokonszenv persze jelenleg távolról sem Ceauescunak szól, viszont a szenvedő román népnek, s a még inkább szenvedő erdélyi magyar kisebbségnek igen. Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia miatt - azt lehet mondani - az 1867-es kiegyezéssel vesztette el, és - hála az 1956-os forradalomnak -, kezdte visszanyerni Franciaország rokonszenvét. 5.) 1975-ben takarékossági okokból az összes - leegyszerűsítve -kelet- európai rádióadást megszüntették. Később helyreállították az orosz, a lengyel és a román adást. A többire, így a magyarra mindeddig még nem került sor. 6.) Franciaország 1966-ban az integrált NATO-parancsnokságból vált ki, de változatlanul tagja magának az Atlanti Szövetségnek, s e sajátos helyzet nem ártalmas. Ellenkezőleg, Franciaország élenjáró szerepet vitt a nyugatiak győzelmével végződött eurorakéták körüli politikai csatában a Szovjetunióval szemben. +++ 1989. január 1., vasárnap
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »