|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Manfred Wörner látogatásának marrgójára
|
---------------------------------------
München, 1990. november 25. (SZER, Világhíradó) - Szekeres László:
- Ma utazott el négynapos magyarországi látogatásáról Manfred Wörner, az észak-atlanti szövetség, a NATO főtitkára. A látogatásnak nem csak protokolláris és gesztus-jellege volt, hanem meg lehet mögötte találni a valós politikai tartalmat is.
Bár a NATO első embere végiglátogatja a még mindig VSZ- tagállamokat, a hazánkban lefolytatott sokirányú tárgyalásai, és Antall József kormányfő brüsszeli meghívása nemcsak a kapcsolatteremtésre, hanem egy meglévő kapcsolat további építésére is utalnak.
Az európai katonai egyensúly éveken, sőt már évtizedeken keresztül a NATO és a Varsói Szerződés kiegyenlítő szerepére épült. A volt keleti tömb országaiban bekövetkezett változások ezt az egyensúlyt felborították. Míg az atlanti szerződés tagállamai továbbra is egységesek, a VSZ szervezete katonailag széthullott, és politikailag sem képvisel már egységet, erőt.
Vegyük csak példának az NDK integrálódását a NATO-ba, a szovjet csapatkivonásokat - de ennek nemzetközi deklarálásaként értékelhetjük Antall József párizsi beszédét is. Komoly mértékben járulnak hozzá ehhez a folyamathoz a Szovjetunió belső problémái is. Tehát egy ütőképes szervezettel szemben egy demoralizálódott, széthulló egykori egység maradványai állnak. Ez - és az is, hogy a már levált és a leváló félben lévő országok sem járnak egységes úton -, Európa biztonsági helyzetét erősen destabilizálta.
Vannak országok, melyek az atlanti szövetség felé próbálnak orientálódni, vannak amelyek saját-utas politikát szeretnének kialakítani, és vannak úgynevezett lebegő országok. (folyt.)
1990. november 25., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NATO főtitkár Budapest - 1. folyt.
|
Az egységes tömbhöz tartozás megszünése ugyanakkor sok olyan egymással szembenálló érdeket is felszínre hoz, melyeket a közös barakk kényszerhelyzete a szőnyeg alá söpört. Ezt a problémát a magyar vezetők többször is jelezték Wörner főtitkárnak, mint az európai stabilitás egyik kényes problémáját.
Nos, a főtitkár útjának egyik jelentős célja volt, hogy ezeket a bizonytalansági tényezőket felmérje. A NATO szerepe az elkövetkező években a katonai szembenállás helyett sokkal inkább a stabil politikai bázis demonstrálásává alakul. Ez a bázis egyenlőre meg akar maradni saját eddigi határain belül - vagyis mint Wörner úr többször is hangoztatta: belátható időn belül nem kívánják kibővíteni a tizenhatok klubjának taglétszámát.
Az NDK esetében ez a német egyesítés miatt nem jelentett létszámbővülést - a többi országgal, és így hazánkkal kapcsolatban azonban a különböző szintű és jelentőségű biztonsági együttműködési szerződések keretein belül kívánnak együtt dolgozni az új Európa megvalósításán.
Érthető az Atlanti álláspont: ha különbséget tesznek, akkor az újabb "miért ő, és miért nem én" -ellentéteket teremt. Így az egyre inkább politikai szerepkört felvállaló NATO egységes alapokon, azonos helyzetből tárgyalhat minden országgal - és azt sem szabad elfelejteni, hogy a Varsói Szerződés még nem szünt meg hivatalosan, csak az együttműködés egyes elemei lettek felfüggesztve, mások pedig akadoznak.
Azzal is tisztában vannak az atlanti politikusok, hogy a jelenleg nagyon bizonytalan helyzetben lévő, belső problémákkal terhelt Szovjetuniót nem lehet leírni, hiszen nélküle egy stabil európai biztonsági struktúra kialakítása elképzelhetetlen. (folyt.)
1990. november 25., vasárnap
|
Vissza »
|
|
NATO főtitkár Budapest - 2. folyt.
|
Észrevehető, hogy a szövetség kitüntető figyelemmel fordul Magyarország felé, hiszen elvitathatatlan az a szerep, melyet a közép- és kelet-európai politikában az elmúlt időszakban játszottak a magyarországi változások.
A megbeszélésekből, nyilatkozatokból az is kitűnt: bíznak a magyar vezetésben, és abban is hogy az új Európa arculatának kialakításában egy új európai biztonsági struktura kiépítésében a magyar politika továbbra is élenjáró szerepet játszik.
Ugyanakkor az észak-Atlanti szövetség ezt a jövendő új Európát összeköti Kanadával és az Egyesült Államokkal is - és így válik az európai biztonságpolitika - világpolitikává. +++
1990. november 25., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|