|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (1. rész)
|
1990. október 31., szerda - Az elmúlt heti nagy jelentőségű
három nap után nem lehet már úgy intézni az ország ügyeit mint
eddig, a bekövetkező változás vélhetően Budapest életét is
átalakítja - hangoztatta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a
Fővárosi Közgyűlés kedden délelőtt nemsokkal 10 óra után
megkezdődött alakuló ülésén.
A továbbiakban azt hangsúlyozta: a főváros új vezetésének számos nehézséggel kell majd megkűzdenie. Eredményes tevékenységének első számú feltétele az első pillanattól kezdve az emberközpontúság lesz. A legfontosabb feladatai közé tartozik az is, hogy változtasson a közigazgatás eddigi gyakorlatán, mert ha ezt nem sikerül megtennie, akkor nem érkezünk meg Európába.
A Fővárosi Közgyűlésnek, folytatta, elsősorban szakmailag kell irányítani a várost és messze menőkig kerülnie kell pártszempontok, pártérdekek érvényesítését. Ezzel összefüggésben kefejtette azt a véleményét: célszerű volna kialakítani a pártokon felül emelkedő együttműködés szellemét, s ez az új magyar modell elvezethet majd oda, hogy Budapest ne egy vízfej, hanem világító fáklya legyen az ország életében.
Dr. Horler Miklós, a képviselő-testület korlenöke arra mutatott rá, hogy ezzel a nappal új fejezet kezdődik Budapest városigazgatásában, majd dr. Berényi Sándor, a Fővárosi Választási Bizottság elnöke tájékoztatta a testületet a budapesti és a kerületi önkormányzati választások tapasztalatairól.
Ennek meghallgatása után a közgyűlés megkezdte a vitát a főpolgármester választásáról. (folyt.köv.)
1990. október 31., szerda 11:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (2. rész)
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén a testület döntött arról, hogy a főpolgármester fizetése a miniszteri munkabér 100 százaléka, azaz 65 ezer forint lesz. Ezt követte a főpolgármester jelölése, s ennek során csak Demszky Gáborra érkezett javaslat, így csak az ő neve került fel a listára.
Nem sokkal 11.30 óra után a képviselőtestület korelnöke ismertette a szavazás eredményét. Eszerint a 88 fős képviselőtestületből eddig megválasztott 87 tag közül 84-en szavaztak. Közülük 52-en Demszky Gáborra adták voksukat, így mától a 38 éves, jogi végzettségű politikus lett Budapest főpolgármestere. Demszky Gábor eskütétele után rövid beszédében szólt arról, hogy a főváros vezetése a jövőben minden döntést az érintettekkel és az érdekeltekkel történt előzetes megbeszélés után kíván meghozni. Munkájukat egyébként határozottan és nagy fokú sajtónyilvánosság mellett akarják végezni. Egyúttal hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fővárosi önkormányzat tevékenységében pártállástól függetlenül a szakértelem és a hivatásbeli lelkiismeret elsődlegességére kell törekedni, a politikai megfontolások csak másodlagosak lehetnek.
A legsürgősebb feladatok között említette Demszky Gábor a humánus gondoskodásra szoruló rétegek, különösen a hajléktalanok támogatását. Az elmúlt krízishétvége eseményeire utalva a főpolgármester köszönetét fejezte ki a Városháza és a fővárosi közüzemek dolgozóinak, valamint a budapesti rendőröknek azért a helytállásért, amellyel a válság ellenére is működtették a várost.
A főpolgármester megválasztását követően az alakuló ülés szinte azonnal munkajellegű tanácskozássá változott. Több órás - itt-ott pártpolitikai villongásoktól sem mentes - ügyrendi vita során végül is sikerült számos fontos érdemi kérdésben, valamint a testület munkáját és a főváros életét érintő ügyben megállapodni.
Így abban is, hogy egy 9 fős ügyrendi bizottságot hoztak létre a közgyűlés ideiglenes ügyrendjének elkészítésére. Megbízták a főpolgármestert azzal, hogy írja ki a főjegyzői állásra vonatkozó pályázatot úgy, hogy a munkakör legkésőbb január 15-ig betölthető legyen. Ugyancsak a főpolgármester feladata, hogy a városházi irányítás alá tartozó valamennyi vállalatnál megbízza a felügyelő bizottsági tagokat. Több mint egyórás vita után döntöttek arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés legközelebbi ülését november 15-én, csütörtökön tartják. Ezt követően újabb vita alakult ki a hajléktalanok helyzetére vonatkozó fővárosi elképzelésekről. Végül is úgy foglaltak állást, hogy az e kérdéskörben készült előterjesztést a következő testületi ülésen vitatják meg. (folyt. köv.)
1990. október 31., szerda 18:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése (3. rész)
|
Döntött még a közgyűlés arról, hogy a parlament által meghozandó átmeneti törvények elfogadásáig, illetve a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáig, felruházzák a főpolgármestert mindazokkal a jogosítványokkal, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos jogkörébe. Ennek alapján felkérték a főpolgármestert arra, hogy tegye meg mindazokat az intézkedéseket, amelyeket szükségesnek tart a hajléktalanok helyzetének javítása érdekében. E munka segítésére ad hoc bizottságot választottak Győri Péter vezetésével.
Végezetül a testület állásfoglalásában felkérte a belügyminisztert: mielőbb juttassa el a Fővárosi Közgyűléshez a fővárosi törvény tervezetét annak érdekében, hogy a kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Közgyűlés kialakíthassa álláspontját. (MTI)
1990. október 31., szerda 18:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|