|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Főcím: Ki megy el szavazni hatodszor?
|
Budapest, 1990. október 9. Kedd (MTI-Press)
A demokrácia általános értékei között megkülönböztetett jelentősége van a politikai jogoknak, az állampolgári politikai részvételnek. Gyökeresen átalakult alkotmányjogunk Magyarországon megteremtette a politikai részvétel jogállami kereteit. Az első születésnapjához közeledő köztársasági alkotmány egyik bevezető tétele, hogy a választópolgár a közhatalmat /a parlamenti és a helyi népszuverenitást/ választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. Minden állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a hatalom gyakorlásában, a közügyek vitelében. A politikai részvétel jog és nem kötelezettség. A választójogi törvények kimondták: a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Vége tehát a száz százalékos - időnként felkerekített - választásoknak, amelyekre nemritkán félelemből mentek el az emberek, hiszen a választók névjegyzékéből a hatalom megtudhatta, hogy ki nincs vele. A száz százalékos választásokon a politikai részvétel tartalmi része, az állampolgároknak a közhatalomhoz való viszonya mérhetetlen volt. A köztársaság kikiáltása óta demokratikus és mérhető választásokon vehet részt az egyre fáradó választópolgár. A pártok harsonái s a civil szervezetek csendesebb szólamai egy év alatt a hatodik választásra hívják az állampolgárokat. Az eddigi öt választás /1989. novemberben 58 százalék, 1990. márciusban 65 százalék, áprilisban 45,5 százalék, júliusban 14 százalék, szeptemberben 40 százalék/ politikai részvételének átlaga 44,5 százalék/ a többségi elv alatt maradt. Elgondolkoztató a rendszerváltás kezdetének két magasabb részvételi mutatója után a fokozatos csökkenés, és különösen mély önvizsgálatra késztető az önkormányzati választások városi részvétlenségi mutatója. Október közepén - remélhetőleg - nem következik be a negatív csúcs, amely nemzetközileg rendkívül rossz bizonyítvány lenne honi bizalmi közállapotainkról. A választás napi döntés ugyanis októberben úgy is megszülethet, hogy a politikától önmagukat távol tartó választópolgárok tömegesen nem mennek el szavazni. Az önkormányzati választások második fordulójában erősen vitatható rendszer érvényesül: az a jelölt nyeri el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta, függetlenül a résztvevők számától. (folyt.)
1990. október 9., kedd 13:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|