|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Antall József nyilatkozata
|
--------------------------
München, 1990. június 11. (SZER, Magyar híradó) - A mikrofonnál Kasza László, jó estét kívánok kedves hallgatóink.
Gondolom nem túlzás azt mondani, hogy a magyar küldöttség szereplése a Varsói Szerződés politikai tanácsadó testületének moszkvai tanácskozásán világszerte nagy feltűnést, elismerést keltett. A magyar miniszterelnök bejelentése, hogy országunk az érintett felekkel folytatott tárgyalások után ki akar lépni a szervezetből, nemcsak bátor lépésnek, de politikai szenzációnak is számít. Csakhogy - ráncolták többen a homlokukat - miért nem szerepel a kiadott közös nyilatkozatban, és a moszkvai tudósításokban sehol sem ez a bejelentés? Mindenütt csak azt olvassuk, halljuk, hogy a magyar kormány javaslatára csupán a szerződés katonai szervezetének jellegét vizsgálják felül.
Miután az elmúlt 72 órában ezt a fontos kérdést senki nem tisztázta a nyilvánosság előtt, és mielőtt bárkiben is felmerülne az a gondolat, hogy a magyar küldöttség többet mondott a konferencia termein kívül, mint a tárgyalások alatt, megkérdeztük a kérdésben legilletékesebbet, a magyar miniszterelnököt félreértésről van-e szó, és ha igen, mi ad rá okot.
Mint már többször jelentettük, Geraszimov a szovjet külügyminisztérium szóvivője, a Varsói Szerződés politikai tanácsadó testületének tanácskozása után kijelentette, egyetlen küldöttség sem vetette fel a szervezetből való kilépés kérdését. Hogy is van ez? - kérdezte Barát Edina Antall József miniszterelnököt.
- Miniszterelnök úr, sem a közös kommünikében, sem a tudósításokban nem esett szó arról, hogy a magyar küldöttség Moszkvában beszélt volna Magyarország Varsói Szerződésből való teljes kilépéséről. Mi ennek az oka? (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall nyilatkozata - 1. folyt.
|
- A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének mindig több dokumentuma születik. Az egyik dokumentum a közös nyilatkozat, mely mindig azt tartalmazza, amiben a felek egyetértenek. Ennek következtében nem kerülhetett bele a varsói paktumról szóló magyar állásfoglalás ebben az értelemben, hanem csak az, amiben a felek egyetértettek - ez az egyik része. A másik viszont, hogy a magyar küldöttség kifejtett állásfoglalását és bejelentését minden Varsói Szerződés tanácskozó testülete ülése alkalmából hivatalos dokumentumnak kell tekinteni. Tehát a magyar küldöttség az előterjesztésében bejelentette, a Varsói Szerződésből a Magyar Köztársaság ki kíván lépni. Ezt nem csak a plenáris ülésen adtuk elő azon a ponton belül, hogy a Varsói Szerződés felülvizsgálatát kívánjuk - tehát szintén a magyar küldöttség javaslatára - azt az eredeti napirendi pontot, hogy a Varsói Szerződés demokratizálása, korszerűsítése stb. a feladatunk, és hogy erről kívánunk tárgyalni. Mi ezt úgy módosítottuk, hogy az ülés tárgya: véleménycsere a Varsói Szerződés jellegének, funkciójának és szerepének felülvizsgálatáról, illetve a lehetséges gyökerek megváltoztatásáról.
- Mi volt a reakció?
- A felülvizsgálatról szóló pontot elfogadta a plenáris ülés, előtte nem fogadta el a külügyminiszteri értekezlet sem ezt, utána elfogadta a plenáris ülés, és ez az általános megállapítás, ami tulajdonképpen tartalmazza azt a lehetőséget, amit a magyar küldöttség előterjesztett. És a magyar küldöttség ismertette a magyar álláspontot. Ez ennek a rendje. A magyar álláspontnak ismertetésével bejelentettük, hogy mi a Varsói Szerződésből ki kívánunk lépni. Nem egyoldalóún proklamáció formájában, hanem tárgyalások kereetében, a többi féllel egyeztetve. Ezt egyértelműen kifejezésre juttattuk a felszólalásban, és megismételtük Gorbacsov úrral folytatott kétoldalú tárgyalás során is, amit tudomásul vettek. (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall nyilatkozata - 2. folyt.
|
- A magyar fél bátor fellépésének tekinthető-e, hogy a közös nyilatkozatban szerepel a Varsói Szerződés katonai szervezetének átalakítása?
- Nem kívánom most önmagunkat minősíteni, bennünket másnak kell minősíteni. De mi ezt is bejelentettük. Ezzel egyidejűleg bejelentettük, hogy nem veszünk részt már az őszi hadgyakorlaton.
- Ezt Moszkvában is bejelentették?
- Igen, ezt Moszkvában is bejelentettük, hogy már nem veszünk részt a varsói paktum hadgyakorlatán, és mi a magyar hadsereg feletti szuverenitásunkat helyreállítjuk és helyreállítottnak tekintjük - amit tudomásul vett a szovjet fél.
Természetesen egyidejűleg javasoltuk azt, hogy állítsunk fel egy olyan kormányközi nagyköveti bizottságot, amelyik az év utolsó negyedévéig megvizsgálja azt, hogy mik azok a kérdések, amelyek a Varsói Szerződésben felülvizsgálatra szorulnak, és utána - január 1-jétől - pedig megkezdődik az intézkedési terv végrehajtása.
- Miniszterelnök Úr tárgyalt Rizskov miniszterelnökkel. Gazdasági retorziókról szó esett-e a magyar küldöttség bátor magatartása miatt?
- Ezt így nem fogalmaznám meg hogy "retorzió". Remélem, hogy nem lehet majd retorzióról beszélni. Az világos, hogy helyes magatartás - megítélésem szerint - az minig egyértelmű és határozott magatartás. Ezt mi kifejtettük Gorbacsov úrnak is, és hogy biztos lehet benne, hogy amit mi akarunk, mindig meg fogjuk mondani. Ő ezt természetesen értékelte is. Ennek következtében minekünk arra kell törekedni, hogy amikor ezt kimondjuk: bejelentettük a kilépési szándékunkat -, egyidejűleg nekünk arra is gondolni kell, hogy a bécsi fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat nem zavarhatjuk meg konstrukciójában, nem zavarhatjuk meg a német egységre vonatkozó tárgyalásokat, a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonulására vonatkozó tárgyalásokat, és mindazokat a kérdéseket, amik itt felmerülnek. (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Antall nyilatkozata - 3. folyt.
|
Az indulás napján kaptam meg Bush elnök úrnak nemcsak a meghívólevelét az Egyesült Államokba, hanem egy háromoldalas levelet, amiben beszámolt a Gorbacsovval folytatott kétoldalú tárgyalásról. Nyilván nem ok nélkül küld egy amerikai elnök egy magyar miniszterelnöknek és a lengyel miniszterelnöknek - tudomásom szerint mi ketten biztonsan kaptunk - ilyen levelet. És az a célunk, hogy a lehető legkedvezőbb eredményeket érjük el.
Rizskovval folytatott tárgyalásainkon felmerült - a szovjet cspatkivonással összefüggésben - az ő anyagi igényük az itteni létesítménynekkel kapcsolatban, ami meghaladja az 50 milliárd forintot. Ez óriási összeg, amit nekünk az itthagyott objektumokért kellene fizetni, vagy a felfogásuk szerint azokért a lakásokért, amit átadnak.
- Egyéb gazdasági lépésekre lehet számítani?
- Egyébként én nem szeretném azt megfogalmazni hogy milyen lépéseket kívánnak tenni. Mi mindenesetre arra törekszünk, hogy válasszuk ketté a gazdasági kapcsolatokban azt, ami kereskedelmi- gazdasági jellegű, - beleértve a gépipari termékeink átvételét, amiben megállapodtunk, és amilyen szállításokat lemondtak. Ugyanúgy az eneergiahordozók terén a szállításaikat biztosítani kívónjuk. Itt merül még fel a dollárelszámolásra való áttérés, ami a magyar gazdaságra egy év alatt olyan terhet jelentene, amit nem visel el, hiszen ez is egymilliárd dollár fölötti összeg lenne.
- Miniszterelnök Úr benyomása alapán ki vette leginkább zokon a magyar küldöttség fellépését: Rizskov miniszterlenök, Gorbacsov elnök -, vagy esetleg a szovjet katonai vezetés? (folyt.)
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Antall nyilatkozata - 4. folyt.
|
- Én azt hiszem, hogy gyakorlott politikusoknál nagyon nehéz a "zokon vételt" megfogalmazni. Egyik sem mutatott zokon vételt. Tudomásom szerint egyes tábornokok mutattak inkább ilyet, és inkább a katonák - meg azt hiszem: ez természetes. Egyébként a tárgyalások jó légkörben folytak, és meg is állapodtunk abban, hogy folytatni fogjuk. +++
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|