Rendszerváltás és az MTI

	Rabár Ferenc a bécsi és a párizsi tárgyalásairól
1990. május 28., hétfő - A jövőben rendszeresen találkoznak az NSZK, Svájc, Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia pénzügyminiszterei - mondotta Rabár Ferenc pénzügyminiszter hétfőn az MTI-nek azután, hogy hazaérkezett Ausztriából, ahol részt vett az öt ország pénzügyi kormányzata vezetőinek megbeszélésén. Mint ismeretes a hét végén Ausztria, az NSZK és Svájc pénzügyminiszterei az alsó-ausztriai Schlosshofban tartották meg évi szokásos eszmecseréjüket, amelyen első ízben részt vett magyar és cseh pénzügyminiszter is. Rabár Ferenc elmondotta, hogy a közös eszmecserén elsősorban a magyar-német kapcsolatokról és a Magyarországnak nyújtandó támogatásokról volt szó. NSZK-beli kollégája megnyugtatta Rabár Ferencet, hogy a német valutaunió nem fog károsan hatni a magyar-német kapcsolatokra. Az egységesülő Németországban továbbra is érvényesnek tekintik az NDK-nak Magyarországgal kötött szerződéseit. A hosszabb távon fellendülő német gazdaság mindenképpen előnyös piaci lehetőséget kínál Kelet-Európa, főleg Magyarország és Csehszlovákia számára. Arról azonban nem volt szó, hogy az egyesülés során felmerülő, s a keleti kapcsolatokra kiható rövid távú gondokat hogyan tudják majd megoldani. A magyar pénzügyminiszter szerint azonban mindenképpen figyelemre méltó, hogy a három nyugat-európai ország pénzügyminiszterei eszmecseréjükbe a jövőben bevonják Magyarországot és Csehszlovákiát. Ez jelzi, hogy a térség számára mindinkább felértékelődőben van Kelet-Európa. Ezekre a találkozókra várhatóan évente kerül sor, de szükség esetén sűríteni fogják. Rabár Ferenc hétfőn Párizsba utazott, ahol sor kerül az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapító okmányának hivatalos aláírására. Az okmányt a 42 részvényes, köztük Magyarország képviselői írják alá. A magyar pénzügyminiszter szerint hazánk számára a bank igen fontos intézmény, jelentős segítséget nyújthat - a magánszféra és az infrastruktúra finanszírozása révén - a struktúraváltáshoz, a piacgazdaság feltételeinek gyorsabb megteremtéséhez. Magyarországnak jók az esélyei a bank által nyújtott kölcsönökre, mivel várhatóan Kelet-Európában itt lesz a leggyorsabb a privatizáció. Ez a bank egyben alkalmas arra is, hogy a KGST egyre kevésbé működő intézményeit helyettesítve, információval lássa el a Kelet-Európában kialakuló piacgazdaságokat és az új kormányokat a térség gazdaságainak helyzetéről, a tervezett és folyó beruházásokról. (MTI) 1990. május 28., hétfő 15:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »