|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Miniszterjelöltek az önkormányzati bizottság ülésén (1. rész)
|
1990. május 21., hétfő - Dr. Horváth Balázst (MDF), a
belügyi tárca várományosát és dr. Kiss Gyula tárca nélküli
kisgazdapárti jelöltet hallgatta meg hétfőn a Parlament
Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi
Bizottsága.
Több mint három órán át tartott a leendő belügyminiszter bizottsági meghallgatása. A 48 esztendős jogász röviden vázolta szakmai pályafutását, részletesebben szólt a belügy jövőjéről, s mintegy másfél órán át állta a kérdések rohamát. Mindenekelőtt azonban bejelentette: lemond e bizottságban betöltött alelnöki tisztéről, s egyben bizottsági tagságáról.
A tárcával összefüggő elképzeléseit fejtegetve hangsúlyozta: legfőbb szándéka, hogy a Belügyminisztérium a belügyek minisztériuma legyen. Elsődleges feladatának a rendőrség szervezeti és költségvetési elkülönítését tartja. Terve az, hogy a rendőr-tiszthelyettesi és -tiszti képzés alapvető átalakításával, a személyi állomány fejlesztésével visszaadja a rend valódi őreinek szerepét és tekintélyét a rendőrségnek. Azt viszont nem tartja megvalósíthatónak, hogy önkormányzati rendőrség működjék, hiszen fennáll annak a veszélye, hogy a leendő polgármester, főpolgármester szert tehessen egy ,,saját bandériumra, önálló kis hadseregre, fegyveres erőre,,.
A minisztérium átszervezését is tervezi, s ezzel összefüggésben mihamarabb kívánatosnak tartja a közszolgálati törvény megalkotását. A minisztériumban a miniszter, a politikai, valamint a közigazgatási államtitkár mellett 6 főosztályt szerveznek majd. Ebből kettő az úgynevezett civil szférával, s ugyancsak kettő rendészeti feladatokkal foglalkozna. Ez utóbbiak egyikéhez tartozna a polgári védelem és a tűzoltóság, valamint a határőrizet és a határrendészet, amelyet - véleménye szerint - össze kellene kapcsolni a Vám- és Pénzügyőrséggel. Szükségesnek ítélte a kormányőrség átalakítását, mert szerinte ez a testület időzített bomba a leendő belügyminiszter alatt.
A minisztériumi apparátussal kapcsolatban kifejtette: ismeretei szerint 300 embert érint a korkedvezményes nyugdíjbavonulás lehetősége - ezt sokallja. Ezért már készített az Antall-kormánynak egy javaslatot a Németh-kormány e rendeletének módosítására. Szólt arról is: a Belügyminisztériumból sokan távoztak az MDF-programtól megriadva. Szerinte ez a magatartás az érintettek szakmai ismereteit, eddigi politikai múltját illetően furcsa dolgokat takar. (folyt.köv.)
1990. május 21., hétfő 20:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Miniszterjelöltek az önkormányzati bizottság ülésén (2. rész)
|
Mint mondotta: éppen ezért ezeknek az embereknek a távozását nem is sajnálja. Hozzáfűzte azonban: nem kíván B-listázni, de ez nem jelenti azt, hogy ha megfelelő ismeretek birtokába kerül, mindenki helyén marad a minisztériumban.
Az önkormányzatokkal foglalkozva sürgetőnek minősítette az önkormányzati és az önkormányzati választási törvény mielőbbi megalkotását, s véleménye szerint ezeket a választásokat szeptember végén lenne célszerű megtartani. Az önkormányzatok működőképességének biztosítása érdekében jogszabályok tömegét kell megalkotni, meg kell találni a kapcsolódási pontokat például a tulajdonjog, a vagyonjog, a földtulajdon, az adó szabályozásakor. Más véleményekkel ellentétben szükségszerűnek ítélte az önkormányzati megyék fenntartását.
Vázlatos koncepcióját a részleteket firtató kérdésekre adott válaszaiban indokolta, elismerve: az helyenként ellenkezik más pártok és tárcák elképzeléseivel. Ezekről a kérdésekről azonban majd a vonatkozó törvényjavaslatok parlamenti tárgyalásakor lehet és kell is vitatkozni.
Dr. Horváth Balázs meghallgatását követően fél órát vett igénybe annak eldöntése: dr. Kiss Gyula meghallgatásában illetékes-e az önkormányzati bizottság. Dr. Wekler Ferenc, a testület elnöke már az ülés elején közölte: megdöbbenéssel vette kézhez az értesítést, hogy ennek a bizottságnak kell meghallgatnia dr. Kiss Gyulát is. Az ő meghallgatását megelőzően maga dr. Kiss Gyula is hasonló érzéseiről számolt be. A bizottság több tagja fenntartással fogadta ezt a ,,kötelezettséget,,, különösen azután, hogy megismerkedett dr. Kiss Gyula leendő feladataival. Mint a tárca nélküli miniszterjelölt szavaiból kiderült: az ő feladata lesz esetenként a miniszterelnök helyettesítése, adott központi kormányzati feladatok elvégzése, hozzá tartozik majd az egyházi és kisebbségi ügyekkel foglalkozó államminiszterek felügyelete, a kormányzati ifjúsági feladatok, a politikai rendszerváltással összefüggő jogszabályalkotás, továbbá a határokon túl élő magyarság problematikája, jelesül: a politikai értelemben vett kisebbségi kérdés és az emigrációs magyarság honosításával, ingatlanszerzésével, hazatelepülésével kapcsolatos jogi kérdések.
A bizottság ülésén jelenlévő vendégképviselők - az Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság tagjai - nem kevéssé sérelmezték, hogy nem az ő bizottságuk hallgathatta meg, kifejezett kérésük ellenére a miniszterjelöltet. Az önkormányzati bizottság a kormányalakítás sürgető kényszerét tudomásul véve, bár a gyakorlat ellen tiltakozva végülis meghallgatta dr. Kiss Gyulát. (MTI)
1990. május 21., hétfő 20:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|