|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Atrocitások Erdélyben
|
---------------------
München, 1990. március 20. (SZER, Magyar híradó) - Elcsépelt szó az aggodalom. Most mégis ezt a szót kell használnom a marosvásárhelyi eseményekre gondolva. Ami ott történt, az nemcsak Románia, és a magyarság ügye. Mert a kommunista uralom hosszú évtizedei után most végre megnyílt az út Európába. A nemcsak földrajzi értelemben felfogott Európában azonban nagyonis egyértelmű nézeteket vallanak jogról, erkölcsről, vallási és nemzetiségi szabadságjogokról. A felzórkózás és a csatlakozás mindkét félen - tehát jelen esetben a román kormányon is - múlik. Európa - mint ahogy eddig is - már kifejezte segítőkészségét.
Ara-Kovács Attila tudósítása:
- Annak ellenére, hogy a romániai sajtó általában nem, vagy csak torz formában számolt be eddig a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti véres pogromokról, az erdélyi magyarság szinte egy emberként emelte fel szavát az elkövetett atrocitások ellen, és máris megszerveződtek a szolidaritási akciók. Egész Kovászna megyében kétórás általános sztrájkot hirdettek meg, és Sepsiszentgyörgyön tüntetésre került sor délután egy órakor.
Erdélyi magyar források beszámoltak arról is, hogy az elkövetett atrocitások ellen a megyében élő számos román is felemelte szavát, illetve csatlakozott a meghirdetett sztrájkhoz.
Kolozsvárott a Magyar Demokrata Szövetség éles hangú táviratot küldött személyesen Iliescu elnöknek, amelyben a jelenlegi vezetést teszi felelőssé a kialakult helyzetért. A távirat - melyet egyelőre még csak a kolozsvári televízió magyar adása volt hajlandó közreadni - megállapítja: (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
|
|
- Marosvásárhelyi események - 1. folyt.
|
A pogromok szervezettsége eloszlatott minden kétséget arra vonatkozóan, mintha ezek az események kizárólag spontán népi megmozdulások lettek volna. Ugyanakkor élesen rávilágít e szervezettség azoknak a bűnrészességére, akik - nevezetesen a hadsereg és a rendőrség - kezdetben még a helyszínre kivonulni sem voltak hajlandók. Később pedig tétlenül szemlélték a fejleményeket.
A Magyar Demokrata Szövetség távirata követeli, hogy a hadügyminiszter és a belügyminiszter azonnal rendeljen el vizsgálatot a marosvásárhelyi és szatmárnémeti eseményeknél asszisztáló helyi rendfenntartó erőknél. Ellenkező esetben az erdélyi magyarság politikai szervezetei kénytelenek azokhoz a nemzetközi erőkhöz fordulni, akikkel az emberi jogok garanciáira vonatkozó megállapodásokat Románia aláírta.
Marosvásárhelyen tegnap éjszaka óta a helyzet lényegében változatlan. Ugyan eltüntek az utcákról a Vatra Romaneasca szélsőséges csoportjai, a nyugtalanság azonban nem ült el. A még tegnap meghirdetett általános sztrájk megbénította a város forgalmát, ugyanakkor a magyarság nagy tömegben - beszámolók szerint 20-25 ezren lehetnek - jelenlen is tüntet a főtéren.
A városközpontot a hadsereg két részre osztotta, így a magyar és a mindössze néhány száz román tüntető jelenleg nem tud összecsapni. Bár a románok sokkal kisebb számban vannak jelen az utcákon, úgy tudni, tüntetésük mégis hangosabb, jelszavaikban újra és újra visszatérnek a március 19-ikei jelszavak: Magyarmentes Erdélyt Le a magyarokkal Inkább meghalunk, de Erdélyt nem adjuk (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
|
|
- Marosvásárhelyi események - 8/2. folyt.
|
Helyi idő szerint délután 4 órakor Király Károly, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács alelnöke a helyi magyar rádióban beszédet mondott, melyben nyugalomra szólította fel a magyar lakosságot.
Egyelőre még nem tudni, hogy Sütő András ügyében mi is fog történni. A Magyar Honvédség sajtóirodájától érkezett információk szerint már a román fővárosban tartózkodik az a katonai repülőgép, amelyik a jelenleg a bukeresti központi katonai kórházban kezelt magyar írót Budapestre hozná. Azonban magyarázatot még senki sem tudott adni arra, mi is állta eddig útját annak, hogy a tegnap súlyosan megsebesített Sütő Magyarországra érkezzék. +++
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|