Rendszerváltás és az MTI

	Horn, Sevardnadze - nyilatkozatok a VSZ-találkozóról (1. rész)
Garajszki István és Láng Judit, az MTI tudósitói jelentik: Prága-Budapest, 1990. március 17., szombat (MTI-tud) - A VSZ külügyminiszteri találkozó után Horn Gyula összegezte prágai tárgyalásainak tapasztalatait a magyar sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva. A magyar külügyminiszter a közelmúltban meglehetős vihart kavart egy politikaelméleti tanácskozáson elhangzott elemzésével, miszerint Magyarország távlatosan részesévé válhat a NATO politikai integrációjának. Horn Gyula megállapítását akkor az össz-európai folyamatok elemzésére, a két katonai-politikai tömb konvergenciájára építette fel. A prágai látogatás nyitóprogramján - a Havel köztársasági elnökkel megtartott rövid eszmecserén - most váratlan nemzetközi megerősítést nyert a magyar külügyminiszter elmélete. A német kérdésben vallott nézeteit összefoglalva Václav Havel úgy ítélte meg, hogy az európai folyamatokat tekintve reális a két szövetségi rendszer konvergenciája. Az eszmecserén a magyar-csehszlovák kapcsolatok alakulását is érintette Horn Gyula és Havel köztársasági elnök. A magyar külügyminiszter felvetette, hogy tudomása szerint csehszlovák részről az utasforgalom jelentős szigorítását tervezik a szomszédos államokkal. Csehszlovákia arra hivatkozik, hogy nagyon nehéz a gazdasági helyzete, nagy a benzinhiány, az országba látogató turisták szinte mindent felvásárolnak, s e kedvezőtlen jelenségeknek valamilyen formában gátat kívánnak vetni. Egyes értesülések szerint még a vízumkényszer bevezetését is fontolóra vették. Horn Gyula mindezekkel összefüggésben felhívta Havel elnök figyelmét arra, hogy semmiféle olyan lépést nem szabad tenni, amely ellentétben áll a Helsinki Záróokmány szellemiségével és ajánlásaival. A magyar tapasztalatokra utalva Horn Gyula úgy vélte, a turizmus kedvezőtlen hatásait ki lehet szűrni különféle intézkedésekkel, például a vámszabályok megszigorításával, ám nem szabad olyan döntéseket hozni, amelyek lehetetlenné teszik magát az utasforgalmat. Végül abban maradtak, hogy e témáról a jövő héten szakértői tárgyalásokat folytatnak az érintett országokkal. A pár perces négyszemközti eszmecserén szóba került az a levél is, amelyet Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök küldött a napokban Havel köztársasági elnöknek a Szlovákiában élő magyar nemzetiség ügyének felkarolását kérve. Václav Havel közölte, hogy gondosan áttanulmányozta a levelet, s rövidesen válaszolni fog a benne foglalt gondolatokra. (folyt.köv.) 1990. március 17., szombat 18:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn, Sevardnadze - nyilatkozatok a VSZ-találkozóról (2. rés
Horn, Sevardnadze - nyilatkozatok a VSZ-találkozóról (2. rész) A külügyminiszteri találkozón elhangzottakról Horn Gyula elmondta: a hét ország diplomáciai vezetői egyetértettek abban, hogy a német újraegyesítés elkerülhetetlen, s a probléma a német önrendelkezés keretébe tartozik. Egységes volt az álláspont abban is, hogy az új Németország katonai, politikai státuszát az európai helyzet, az európai biztonság követelményeinek figyelembe vételével kell kialakítani. Ennek megfelelően egyöntetű volt az a vélemény, hogy a kialakult határokat tiszteletben kell tartani. Viták voltak viszont annak megítélésében, hogy a jövendő Németország tagja legyen-e a NATO-nak, avagy semleges státuszt foglaljon el. A magyar álláspontot tolmácsolva - amelyet egyébként Csehszlovákia és Lengyelország delegátusai is osztottak - Horn Gyula a tanácskozáson kifejtette: Európa számára kisebb fenyegetést jelentene egy olyan Németország, amely tagja a NATO-nak. Hiszen e szövetségi rendszeren belül működik egy olyan egyeztetési, koordinációs mechanizmus, amely kizárja, hogy valamely tagállam katonai szerepe túlsúlyba kerüljön. A semlegesség esetén erre nem lennének megfelelő garanciák, nem lehetne kielégítően ellenőrizni Németország katonai fejlődését. Ami a problémakör történelmi megítélését illeti, Horn Gyula hangsúlyozta: nem lehet az 1945-ös élmények alapján megközelíteni a kérdést, hanem mai fejjel, a mai kor követelményeinek megfelelően kell elemezni. A tanácskozáson kifejtett szovjet álláspont ezzel szemben kategórikusan elutasította a jövendő egységes Németország NATO-tagságának gondolatát. A többi résztvevő egyelőre nem foglalt állást e kérdésben. A tanácskozáson elhangzott vélemények még nem tekinthetők végleges álláspontnak; a mostani konzultációs jellegű találkozót a jövőben további egyeztetések, szakértői eszmecserék követik. A probléma megítélése minden bizonnyal még jelentős változásokon mehet át az NDK-beli változások, valamint a ,,4 plusz 2-es,, tárgyalások eredményeként. A két szövetségi rendszer kapcsolatainak várható alakulását taglalva kitűnt: a külügyminiszterek szinte mindegyike abban az irányban gondolkodik, hogy miként mehet végbe a két tömb közeledése, majd a későbbiekben esetleges egybeolvadása. Első lépésként szoros kapcsolatokat, együttműködést kell kialakítani, sőt közös intézményeket kell létrehoznia a Varsói Szerződésnek és a NATO-nak. (Az európai biztonságnak ilyen közös intézménye lehet például a katonai programok összehangolása.) Többen megfogalmazták, hogy az európai helyzet alakulása teljesen új gondolkodásmódot követel meg a politikusoktól. (folyt.köv.) 1990. március 17., szombat 18:51
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn, Sevardnadze - nyilatkozatok a VSZ-találkozóról (3. rész)
Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert arról kérdezték Prágában az újságírók, milyen esélyeket lát egy új európai biztonsági rendszer kialakítására, s az milyen összefüggésben áll a német egység kérdésével. Sevardnadze úgy vélekedett, hogy egy ilyen rendszer kialakításához türelemre, fokozatosságra van szükség. A VSZ-külügyminiszterek mostani tanácskozása után - mondotta - már nagyobb optimizmussal tekint e folyamat elé. Optimizmusát arra a konszenzusra alapozza, miszerint az össz-európai folyamatot, az össz-európai biztonság rendszerének kialakítását, illetőleg a német egység kiépítését szinkronba kell hozni. Ebben a kérdésben csaknem egyöntetű véleményt alakítottak ki a miniszterek. Ami a két szövetségi rendszer jövőjét illeti, Sevardnadze leszögezte: a NATO és a VSZ létezése tény. A miniszteri találkozó részvevői a maguk részéről a Varsói Szerződés további tökéletesítése mellett foglaltak állást. Egyben reményüket fejezték ki, hogy hasonló folyamat megy végbe a NATO kebelén belül is. Ennek eredményeként remélhetőleg a katonai-politikai szövetségek fokozatosan átalakulnak politikai-katonai szövetségekké. Vagyis a katonai elemek idővel háttérbe szorulnak. Többen annak lehetőségét sem zárták ki, hogy közvetlen kontaktusok, intézmények jönnek létre a két szövetségi rendszer között. Mindezek a felvetések már a holnap gondolkodásának alapjául szolgálnak - mutatott rá. A jövendő Németország szövetségi elkötelezettségét illetően Sevardnadze hangsúlyozta: az egységes Németország számára a legfőbb kérdés a fegyverzet szintje. A VSZ-külügyminiszterek egységesek abban a megítélésben, hogy minden állam, s különösen az egységes Németország, köteles betartani a védelmi doktrína elveit. Vagyis csak olyan mennyiségű fegyverzetet, olyan fegyveres erőket szabad tartaniok, amely pusztán a védelemhez elégséges. Ennek megvalósítása azonban igen bonyolult folyamat. Néhányan úgy vélik, hogy erre alkalmasak a NATO keretei, a Szovjetunió viszont ezt megengedhetetlennek véli. Ez azonban olyan bonyolult kérdés, amely további eszmecseréket, tanulmányozást kíván. Eduard Sevardnadze kitért az elől a kérdés elől, hogy vajon állomásoznak-e majd szovjet csapatok az egységes Németország területén. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a 4 plusz 2 konferencia keretében éppen csak megkezdődtek a megbeszélések. Egyelőre csak a tanácskozás eljárási kérdéseiről esett szó, korai tehát konkrét kérdésekben nyilatkozni. +++ 1990. március 17., szombat 18:57
Vissza »