|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
A Czinege-ügy
|
------------
München, 1990. január 16. (SZER, Magyar híradó) - Mindaz, kedves hallgatóink, amiről eddig beszéltünk: a hiányos sajtóetika, a lehallgatási botrány egy korszak hagyatéka nálunk, amelynek egyik jeles képviselője volt az a Czinege Lajos, akinek ügyét a honvédelmi tanács tárgyalta. Ennek eseményeit elemzi Hamburger Mihály:
- Feltehetően sok-sok ágazati és területi Bokor-féle könyre lenne szükség, hogy világosan láthassuk azokat az anyagi és erkölcsi károkat, melyeket a liberális pártállam Magyarországon okozott. Maróthy lemondása után most a Németh-kormány újabb két minisztériuma került a sajtótámadások pergőtűzébe: a Horváth István vezette belügyi és a Kárpáti Ferenc-féle honvédelmi tárca.
Az egyik esetben a jelenlegi miniszter, a másikban az elmúlt korszak egyik reprezentatív figurája, Czinege Lajos a támadások alanya. Egy közös vonása azonban mindkét ügynek van: a tárcák hivatalos képviselői szemében az igazi bűnös a leleplező, és nem a leleplezett. A közös talán még annyi, hogy mindkét jelenlegi miniszter az újsüttetű reformerek közül került ki.
Maradjunk azonban a Honvédelmi Minisztérium háza táján. A parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár Györgyöt és Borbándi Jánost.
Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános tehát a felelőtlenség felelőssége. (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Czinege-ügy - 1. folyt.
|
Azt, hogy milyen is volt az elmúlt rendszer, sokan elmondták, politikailag nem szükséges újra és újra minősíteni. Annyit azért hozzátennék: nem könnyű állást foglalni a felelősségrevonás kérdésében, legalábbis a politikai bűnök esetében. Bűnök ezek is, az kétségtelen, de lehet érvelni amellett is, hogy egy új rendszer a megújulást ne egy büntetőhadjárattal kezdje, különösen, ha egy annyival bonyolultabb képződményről van szó, mint amilyet a Kádár-rendszer képviselt Közép-Európában összehasonlítva Ceausescu Romániájával. Annyi azonban vitathatatlan: az újrakezdéshez szükséges, hogy ezek az emberek távozzanak a hatalomból.
A Czinege-ügynek van egy másik vonulata is. A korrupciók, az elkülönített vadászterületek, az úgynevezett reprezentáció, amelyet Korom Mihály elegáns nagyvonalúsággal csak hibának, de nem bűncselekménynek minősített. És ebben a vonatkozásban már nem érthetünk egyet a vizsgálatot kezdeményző Király Ferenc (sic ) országgyűlési képviselővel, aki azt mondja: nekem Czinegéről is az a véleményem, hogy ő is egy struktúra, egy hatalmi berendezkedés terméke.
Kétségtelen, egy eltorzult struktúra mindenféle torz alkalmazkodást hoz létre, senki sem viselkedhet normálisan. Kisebb-nagyobb mértékben mindenki morálisan is megszenvedi az ilyen helyzeteket, de azért a felelőtlenségnek ez a mértéktelen kiterjesztése túlzásnak tűnik. A korrupció, a hatalommal való visszaélés nemcsak a diktatúrákban fordul elő, és ott a parlamenti demokráciákban senki sem menti fel a vádlottat azzal, hogy ő csak egy rendszer terméke. (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
|
|
- A Czinege-ügy - 2. folyt.
|
A volt testvéri országokban különböző módokon próbálnak szembenézni ezzel az örökséggel. Ami Magyarországon ezen a téren történik, nem sok jóval bíztat.
A Németh-kormány, bár szavakban elhatárolta magát ezektől a botrány kipattanásakor, valójában nem sokat tesz erkölcsi hitele megerősítésére. Nem kezdeményez ilyen vizsgálatokat, nem akadályozza meg, hogy a leleplezők legyenek a bűnbakok, védi a mundér, a miniszterei becsületét. Igaz persze, a mai miniszterek közül is nem egy vadászgatott a Czinege által építtetett luxus kivitelű kaszópusztai vadászmezőkön. +++
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|