Rendszerváltás és az MTI

	A Kisgazdapárt tevékenysége Borsod megyében
------------------------------------------- München, 1990. január 7. (SZER, Földközelben) - Hász György interjúja következik Perlaki Kálmánnal, a Kisgazdapárt Borsod megyei alelnökével. - Az utóbbi hetekben egyre sűrűbben érkeznek hírek Magyarországról, hogy a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgárpárt taglétszáma rohamosan növekedni kezdett. Hogy mi az igazság ebből és hogy néz ez ki Borsod megyében, erről beszélgetek Perlaki Kálmánnal, a Kisgazdapárt Borsod megyei szervezetének alelnökével. Kedves Alelnök Úr Azzal kezdhetnénk a beszélgetést, ha elmondaná, hogy hogyan kezdődött el a Kisgazdapárt élete Borsod megyében és milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük? - Eleinte, mikor elkezdtük az év elején, nagyon nehéz volt a helyzet, nagyon közönyösek, félősek, fásultak voltak az emberek. Ez a fásultság, félelem, feloldása körülbelül 3-4 hete úgy érezzük, hogy megindult, feloldódott. Most már tömegesen hívnak bennünket különböző helységekbe, hogy menjünk. De amennyien vagyunk és ahogy tudunk menni, nem tudunk mindenhol megjelenni egyszerre, úgyhogy a megjelenéseket arrébb-arrébb kell tólni. Négy hete, hogy a tömeges jelentekezést egy kicsit megmutassam, Mezőkeresztest említem fel, ahol az egyik mezőgazdász Berecz Imre úgy megszervezte az alakuló gyűlést, hogy körülbelül 150 ember jött össze és abbból 92 egyszerre belépett. - Ezek milyen foglalkozásúak voltak? - Ezek földművesek voltak - illetve nemcsak földművesek, mert a vállalkozók pártja is vagyunk. A belépés után ott volt a tanácstitkár és közölte a kisgazdapárti megválasztott vezetőkkel, hogy ezután nélkülük a községben semmiféle döntést nem hoznak. (folyt.) 1990. január 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A Kisgazdapárt tevékenysége... - 1. folyt.
Hogy érzékeltessem azt is, hogy a kisvállalkozók velünk vannak, Ózdot említeném meg. Ózdon szeptember elején voltunk és ott a KIOSZ helyiségében 32-en jelentek meg. Ezek mind kisvállalkozók voltak, s abból kettő már előzőleg tagunk volt. A beszédek elmondása után a megmaradt harminc mind belépett egytől-egyig, és most már körülbelül kilencvenen vannak - de most már nemcsak kisiparosok, hanem munkások is, földművesek is vannak közöttük. - Megyei viszonylatban, hozzávetőlegesen hogy néz ki a Kisgazdapártnak a taglétszáma? - Közel olyan 600-700-an vagyunk, sajnos még elég kevesen. Miskolcon is próbáltunk már szervezkedni, de nem sok sikerrel. - Mi ennek az oka? - Gondolom, hogy azért, mert csak úgy megy a falvakban is, hogy ha felkeressük sorban az embereket. Itt Miskolcon pedig 220 ezer embernek a megkeresése, vagy azok közül kiválogatva azokat, akik hozzánk akarnak jönni, vagy velünk szimpatizálnak, nehéz és majdnem lehetetlen, mert nem tudjuk, hogy kiben mi lakik. Nem ismerjük azokat az embereket, akiket össze kéne fognunk, bár itt is jelentkeztek már olyanok, akik Budapestre a központba küldték be a Kis Újságból kivágott belépési nyilatkozatot, és úgy kerestük meg őket Miskolcon. Mondtuk nekik: hát nem olvasnak újságot? Hát ők nem tudták, mert az Észak-Magyarország nem jár nekik, és ők így nem tudták, hogy hol is jelentkezzenek. (folyt.) 1990. január 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A Kisgazdapárt tevékenysége... - 2. folyt.
- Említette az Észak-Magyarországot. Ez a megye lapja... - ... és a Déli Hírlap. Ezt szerettük volna már korábban a kerekasztalnál az állampárttól megkapni az alternatívok, de hallani sem akartak róla és még most sem. Azt szerettük volna, hogy ebbe mi is propagálhassunk. - Azt lehet mondani, hogy a megyei lap továbbra is, mondjuk így, hogy a kommunisták kezében van. - Így igaz. - Annak ellenére, hogy leszedték a fejléc alól, hogy a megyei pártbizottság lapja. - Igen leszedték. Néha most már, megengednek benne egy-egy cikket, de az kevés. Hogy úgy mondjam, érezzük azt, az esélyegyenlőséget, amit folyton mondanak. Vagy ha elmegyünk hivatalos helyiségekbe a tanácsokhoz, udvariasan fogadnak, ez ellen nem lehet kifogásunk. A művelődési házat is rendelkezésünkre bocsájtják, de mégis érezzük azt, hogy valahol valami gátlás van. Például egy darabig itt Miskolcon a KIOSZ-helyiségben, a centrummal szemben, a Széchenyi 70 alatt van a KIOSZ-nak és a Hazafias Népfrontnak egy épülete. Annak a negyedik emeletét béreltük jó darabig 3 órára 625 forintért, amit sokszor alig tudtunk összehozni - összekalapoltuk. Egy idő után felmondták nekünk azzal az indokkal, hogy nem tudom hogy ki jön hozzájuk és nem adhatják ki tovább. Akkor egy darabig a református egyház, most pedig az Agrober-nek az étkezdéjében tartunk szerdánként 5-8-ig klubnapot. - Csak a miskolciaknak? - Nemcsak a miskolciak, a vidéki vezetőknek, vagy akik bejönnek azoknak is. Most már közölte a KIOSZ illetve a Hazafias Népfront, hogy újból mehetünk oda, már kedvezőbb terembérlettel. Ez a változás is érezhető rajtuk. (folyt.) 1990. január 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A Kisgazdapárt tevékenysége... - 3. folyt.
- Most milyen tervvel foglalkoztatják önöket megyei szinten, amit az elkövetkezendő hetekben vagy hónapokban szeretnének megvalósítani? - Van 11 választási kőrzetünk. Minden erőnkkel a szervezést hajtjuk, de sokszor csak szombaton vagy vasárnap tudnak a többiek menni. Én vagyok a dr. Iván Gézával a Kisgazdapárt megyei szervezetének elindítójával. Legtöbbször mi megyünk reggeltől- estig, de neki sokszor haza kell jönni mert németet, angolt tanít és neki a megélhetéséhez kell. Már legalább száz községet lejártunk, vagy többet is, de Borsod megye, Magyarország legnagyobb megyéje, és itt közel 300 község illetve helység van - holott az országban összesen 2800 helység van. +++ 1990. január 7., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »