 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
 |
A Pócspetri-ügy perújítási tárgyalása (1. rész)
|
1989. december 1., péntek - A Fővárosi Bíróságon dr. Strausz János tanácsa pénteken megkezdte a ,,pócspetri rendőrgyilkosság,, néven ismertté vált ügyben a perújítási tárgyalást. A bíróság a Legfőbb Ügyészség indítványára látott hozzá a 41 évvel ezelőtt elítélt 23 személy közül Asztalos János és hat vádlott-társa ügyének újbóli tárgyalásához.
Mint az a korábbi híradásokból ismeretes: a Budapesti
Büntetőtörvényszék - mint rögtönítélő bíróság -, illetőleg a
Budapesti Népbíróság 1948-ban megállapította, hogy a
Szabolcs-Szatmár megyei Pócspetri plébánosa, Asztalos János
agitációba fogott az iskolák tervezett államosítása ellen. Június
3-án este - amint azt a korabeli bírósági jegyzőkönyvek tanúsítják
-, a felizgatott tömeg egy része valóban fel volt fegyverkezve a
községházát közrefogva az államosítás ellen tüntetett és megkísérelt
betörni a tanácsterembe. Ezt az akciót a bejáratnál két rendőr
megakadályozta. Időközben a községháza udvarára érkezett Asztalos
János, és az első bírósági jegyzőkönyv szerint ,,azt terjesztette,,,
hogy a rendőrök őt és a jegyzőt el akarják vinni, és ezt
mindenképpen akadályozzák meg. A hangulat egyre feszültebb lett. A
főjegyző az egyik kijáraton el akart távozni, ahol két rendőr állt.
A tömeg úgy vélte, hogy a rendőrök őt el akarják vinni, ezért hangos
tiltakozásba kezdett és a kijárat felé tódult. Ekkor Takács Gábor
rendőr riasztólövést adott le. Királyfalvi (Kremper) Miklós - aki
látta, hogy a rendőr a fegyverét csőre tölti - nekiugrott, kitépte
kezéből a fegyvert, majd mellkason lőtte. A rendőr a helyszínen
meghalt.
Az eset után a bíróságok Asztalos Jánost szándékos emberölés
bűntettében való felbujtói bűnrészesség miatt halálra ítélték,
Királyfalvi Miklós ugyanezt a büntetést kapta, szándékos emberölés
bűntette miatt. A köztársasági elnök a katolikus pap halálbüntetését
életfogytig tartó fegyházbüntetésra változtatta, amit az Elnöki
Tanács 1956 szeptemberében 15 évi börtönbüntetésre szállított le.
(folyty.köv.)
1989. december 1., péntek 17:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|