|
|
|
|
|
|
|
|
Amerikai Hangja, Esti panoráma
"A pártstratégák arra számítanak, a javasolt és 1995-ig terjedő
átmeneti időszakban az ellenzéki pártok előzetesen hozzájárulnak
ahhoz, hogy egy kommunista elnök léphessen hivatalba, és hogy a
kommunisták egy bizonyos számú mandátumhoz juthassanak a
parlamentben. A kommunistákat emellett arról is biztosítanák előre,
hogy az övéké legyen a külügyminiszteri, a belügyminiszteri és a
hadügyminiszteri tárca, függetlenül attól, hogy a választásoknak mi
lesz az eredménye.
Ebben az esetben miért van szükség egyáltalán a választásokra, ha
egyszer minden előre megrendezett? Az egész választási folyamat
üresjárat, ha mindenki előre elfogadja a szereposztást - gondolja
elkerülhetetlenül az amerikai újságolvasó. Jackson Diehl azonban
azt írja, hogy miközben az ellenzéki pártok lassan erőre kapnak és
hozzászoknak a parlamenti tevékenységhez, a kommunisták arra
használják majd fel a következő hat évet, hogy saját pártjuk
irányvonalát gyökeresen megváltoztassák. "
|
|
|
|
|
|
|
Nyers, Grósz - Gorbacsov (1.rész)
|
Moszkva, 1989. július 25. kedd (MTI-tud) - Nyers Rezső, Grósz Károly és Mihail Gorbacsov keddi moszkvai tárgyalásán egyebek között meegállapodott arról, hogy folytatódnak a megbeszélések a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok további kivonásáról.
Az MSZMP két vezetője és az SZKP KB főtitkára két órán át tartott rendkívül kötetlen, baráti légkörű tárgyalásáról Nyers Rezső és Grósz Károly tanácsadói tájékoztatták a magyar újságírókat. Mint elmondották, Mihail Gorbacsov vázolta magyar tárgyalópartnereinek a szovjet belpolitikai helyzet időszerű kérdéseit, így a többi között kitért az országban kibontakozott sztrájkhullám következményeire is. Nyers Rezső ugyancsak beszámolt a jelenlegi magyarországi változásokról, az MSSZMP törekvéseiről a többpártrendszer kialakulásának körülményei között. Röviden szólt a pártkongresszus előkészületeiről, arról, hogy az MSZMP legfelsőbb fórumán a pártban létrejött platformok elismerése mellett egyfajta gondolati, cselekvési egységet szertnének teremteni. A megbeszélésen szó esett időszerű nemzetközi kérdésekről is és a tárgyalófelek nagy teret szenteltek a gazdaság témakörének. Szóltak arról, hogy komoly gondok vannak a KGST működésével és úgy foglaltak állást, hogy csak akkor szükséges magas szintű KGST-értekezletet tartani, amikor valamennyi résztvevőnek konkrét mondanivalója lesz a továbblépés lehetőségeiről. Szovjet és magyar részről egyaránt törekedni fognak az együttműködés újszerű megközelítésére. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban és Magyarországon minden gond ellenére határozottan kívánnak előrehaladni a presztrojka, illetve a demokratizálás útján. A meglévő nehézségek nem állíthatják meg e folyamatokat. Az MSZMP és az SZKP elkötelezettsége tudatában kíván előrelépni a reformok útján. Az eszmecsere során szóba kerültek a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések is. Egyetértettek abban, hogy a tulajdonviszonyok terén sokkal nagyobb változatosságra, nagyobb szabadságfokra van szükség. Szovjet részről is hangsúlyozták a vállalati önállóság és a vállalatok közti kapcsolatok kiterjesztésének fontosságát, a tőkemozgás ösztönzését. Ugyancsak rámutattak a szocialista országok technológia megújulásának szükségességére és az ebben való nyugati részvétel lehetőségeire. Egyetértettek abban, hogy hasznos lenne magyar, szovjet és valamely nyugati fél részvételével közös vállalkozásokat indítani. (folyt.)
1989. július 25., kedd 13:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers, Grósz - Gorbacsov (2.rész)
|
Mihail Gorbacsov megkérdezte a magyar pártvezetőktől: merre orientálódik Magyarország, Kelet vagy Nyugat felé? Nyers Rezső válasza szerint hazánk egyfajta híd szerepet kíván betölteni, változatlanul fontosnak tekinti a szocialista régiót, de a szocialista kapcsolatrendszerben lévő feldatainkat sem tudjuk ellátni a tőkés gazdasággal kialakított kontaktusok fejlesztése nélkül. Mint fogalmazott: kétpiacos koncepcióban gondolkodunk, s ehhez népi támogatás van Magyarországon. Mindkét fél foglalkozott a pénzügyi rendszer fogyatékosságainak kiküszöbölésével és a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való viszonnyal. Közös vélemény volt, hogy a pénzügyi intézményekkel kialakított szoros kapcsolatok nem feltétlenül jelentik a nemzeti önállóság feladását, függőségi helyzet kialakulását, s minden ország saját adottságainak megfelelően dönti el a bekapcsolódás mértékét. A magyar-szovjet kapcsolatokat áttekintve a tárgyalásokon megfogalmazódott: mindkét fél törekszik a kontaktusok fejlesztésére, a politika, gazdaság és a monetáris kapcsolatok terén egyaránt. Az együttműködés fejlesztéséhez jó alapot teremt, hogy a két párt lényegében azonos módon ítéli meg a szocialista társadalom megújításának kérdéseit. Az MSZMP támogatja a peresztrojka politikáját, a szovjet párt pedig nagyfokú megértést tanúsít a magyar politika iránt. Segíti az együttműködés fejlesztését az is, hogy azonosan gondolkodunk a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről is. Magyarország számára nagy segítséget jelent az a külpolitika, amelyet a Szovjetunió folytat, különösen Európában. Szó esett olyan kérdésekről is, hogy a két párt újabb politikai impulzust kíván adni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok uj megalapozásának. Ennek keretében a magyar fél az ősz folyamán átadja azokat a konkrét elképzeléseit, amelyek a gazdasági kapcsolatok megújítására, elsősorban az elszámolási rendszer átalakítására, a részleges konvertibilitás bevezetésére vonatkoznak. Hangsúlyozták, hogy ez a két kormányzat feladata, de kormányzó pártok, az SZKP és az MSZMP elvi egyetértése nagy ösztönzést adhat. Mint ismeretes, erről Grósz Károly márciusi moszkvai látogatásán született elvi megállapodás. A konkrét szakértői munka azóta megkezdődött, s őszre várhatók ennek első konkrét eredményei. Grósz Károly kifejtette a szovjet pártvezetőnek, hogy az MSZMP nagyra értékeli azt, ahogyan a Szovjetunióban, Kárpátalján segítséget nyújtanak az ott élő magyarság kulturájának, nemzeti identitásának megőrzéséhez. (folyt.) +++
1989. július 25., kedd 13:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers, Grósz - Gorbacsov (2.rész)
|
Mihail Gorbacsov megkérdezte a magyar pártvezetőktől: merre orientálódik Magyarország, Kelet vagy Nyugat felé? Nyers Rezső válasza szerint hazánk egyfajta híd szerepet kíván betölteni, változatlanul fontosnak tekinti a szocialista régiót, de a szocialista kapcsolatrendszerben lévő feldatainkat sem tudjuk ellátni a tőkés gazdasággal kialakított kontaktusok fejlesztése nélkül. Mint fogalmazott: kétpiacos koncepcióban gondolkodunk, s ehhez népi támogatás van Magyarországon. Mindkét fél foglalkozott a pénzügyi rendszer fogyatékosságainak kiküszöbölésével és a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való viszonnyal. Közös vélemény volt, hogy a pénzügyi intézményekkel kialakított szoros kapcsolatok nem feltétlenül jelentik a nemzeti önállóság feladását, függőségi helyzet kialakulását, s minden ország saját adottságainak megfelelően dönti el a bekapcsolódás mértékét. A magyar-szovjet kapcsolatokat áttekintve a tárgyalásokon megfogalmazódott: mindkét fél törekszik a kontaktusok fejlesztésére, a politika, gazdaság és a monetáris kapcsolatok terén egyaránt. Az együttműködés fejlesztéséhez jó alapot teremt, hogy a két párt lényegében azonos módon ítéli meg a szocialista társadalom megújításának kérdéseit. Az MSZMP támogatja a peresztrojka politikáját, a szovjet párt pedig nagyfokú megértést tanúsít a magyar politika iránt. Segíti az együttműködés fejlesztését az is, hogy azonosan gondolkodunk a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről is. Magyarország számára nagy segítséget jelent az a külpolitika, amelyet a Szovjetunió folytat, különösen Európában. Szó esett olyan kérdésekről is, hogy a két párt újabb politikai impulzust kíván adni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok uj megalapozásának. Ennek keretében a magyar fél az ősz folyamán átadja azokat a konkrét elképzeléseit, amelyek a gazdasági kapcsolatok megújítására, elsősorban az elszámolási rendszer átalakítására, a részleges konvertibilitás bevezetésére vonatkoznak. Hangsúlyozták, hogy ez a két kormányzat feladata, de kormányzó pártok, az SZKP és az MSZMP elvi egyetértése nagy ösztönzést adhat. Mint ismeretes, erről Grósz Károly márciusi moszkvai látogatásán született elvi megállapodás. A konkrét szakértői munka azóta megkezdődött, s őszre várhatók ennek első konkrét eredményei. Grósz Károly kifejtette a szovjet pártvezetőnek, hogy az MSZMP nagyra értékeli azt, ahogyan a Szovjetunióban, Kárpátalján segítséget nyújtanak az ott élő magyarság kulturájának, nemzeti identitásának megőrzéséhez. (folyt.)
1989. július 25., kedd 13:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nyers, Grósz - Gorbacsov (3.rész)
|
Ez számunkra nemzetközi szempontból is fontos - tette hozzá. Az eszmecserén szóba került a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kérdése is. Megállapodtak arról, hogy folytatják a tárgyalásokat e csapatok további kivonásáról, összhangban a leszerelési folyamattal és az erről folyó bécsi tárgyalásokkal.+++
1989. július 25., kedd 13:15
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Miért pont a Kalákának kell szerepelni a játékban, az nem olyan ismert együttes, nem mindenki ismeri őket, vannak magyarok között is hiresebb együttesek, vagy pláne külföldiek. Ez a játék nem is olyan igazi játék. És a Rózsa Gyuri egy kicsit idétlen, sőt nem is kicsit.
- 276-471: miért nem mutatják többször a játékok telefonszámát, hiszen van aki később kapcsolja be a televiziót, és az nem tud játszani. Erre szeretnék választ kapni.
- Czombosné 26-72-ol8: a Dunavarsányi Művelődési Ház vezetője - tegnap láttam a TV2-en Gór Nagy Mária szinitanodájárói és jött egy jó ötlet. A művelődési ház nyáron teljesen kihasználatlan , alig vannak programok. 4-5oo személyes nagy teremmel rendelkezik, nagy szinpaddal. Ha a szinitanodá szereplőinek lenne kedve, ide kijönni két-három hetet pihenni, nyaralni, üdülni, szivesen látnánk őket, és a részleteket majd megbeszéljük. Köszönöm, a viszonthallásra."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Február 23.-án "bomba" robbant. Bába Iván napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Mint később kiderült, ismertetni akart egy előterjesztést, amelyet Jezsó Istvánnal együtt készítettek annak érdekében, hogy a Politikai Bizottság járuljon hozzá a párt reformszárnyának megalakításához. Az elnöklő Pártay Tivadar Bába Iván felvetésére közölte, hogy ő mint elnök kíván először napirend előtt felszólalni. A jelenlévők ezt tudomásul vették. Pártay felszólalt. Röviden fogalmazva arról tájékoztatott, hogy bomlasztók vannak a pártban, ezért indítványozta Bába Ivánnak, Jezsó Istvánnak, Légrádi Tibornak és Ravasz Károlynak pártból való kizárását. Hogy miben áll a bomlasztás, azt Pártay nem részletezte. A kizárások oka azonban nyilvánvaló volt. A reformszárny, létrehozása iránti szándék volt az, amely az egyébként megbecsült öreg vezetőknél dinamikusabb és határozottabb politikát folytatott volna."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|